Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Kis János István: A tudomány és a technika hatása a gyógyászatra

ezt tükörben megnézte és felvételt is készített magáról. A segítségül hívott asszisztensnő' a kísérlet elején ijedten elmenekült. Sauerbruch mellé került asszisztensnek, aki végül is elzavarta, mert „ a sebészet ezzel nem tud mit kezdeni ... ilyen bűvészmutatványokkal be lehet vágódni egy cirkusznál, de nem egy tisztességes klinikán" - szólt a megfellebbezhetetlen ítélet. A történet úgy folytatódott, hogy 1956-ban Sauerbruch ítéletét felülbírálták és Forssmann Nóbel-dijat kapott. 1929-ben Wilson bevezette az EKG-n a mellkasi elvezetéseket. A szívsebészet történetében nemcsak a nagy Sauerbruch lőtt bakot. A múltszázad 80-as éveiben a már bemutatott világhírű Billroth kijelentette, hogy az a sebész, aki a szívhez nyúl, méltán számíthat kollégái megvetésére. A kiátkozás szerencsére nem tartott sokáig, mert 1896-ban Rehn sikeresen varrt el egy szívizom sérülést. A felsorolt szívműködéssel kapcsolatos felfedezések lehetővé és szükségessé tették a szívsebészet fejlődését. Először olyan műtéteket végeztek a szíven, amikor nem kellett megnyitni a szív üregét. Gross 1939-ben lekötötte a nyitott ductus Botallit. Blaloch 1945-ben sikeresen végzett subclavia pulmonalis anastomosist Fallot-tetralogiában. 1948-ban Bailey kidolgozta a zárt commissurotomia-billentyűrepesztés műtéti technikáját. A szívet azonban még nem lehetett tartósan megnyitni. A hőmérséklet csökkentésével, a beteg hűtésével már lehetett nyitott szívműtétet végezni, de 8 percen belül, mert az agy különben irreverzibilisen károsodott. A zárt és félig nyitott szívműtétek után 1953-tól számítjuk a harmadik szívsebészeti korszakot, a nyitott szívműtétek módszerét. Gibbon olyan szív-tüdő gépet konstruált, amelynek segítségével a szív és a tüdő hosszú időn át kikapcsolható a keringésből és a szervezet oxigén ellátását a szív-tüdő gép biztosítja, a szív-tüdő gép szélesre tárta a kaput a sebész előtt, a szív belseje felé. Nem kis kérdésről van szó sem tudományosan, sem technikailag, sem epidemiológiailag. Ha országunkban a szív és érbetegek a leggyakoribb kór ok és halál ok, akkor mindenki fölmérheti ennek rendkívüli gyakorlati jelentőségét. Egymillió lakosra megközelítőleg ötszáz nyitott szívműtétet kell számolni. Ezt a teljesítményt a magyar szívsebészet még nem érte el, de közelíti. 1960-ban ültetnek be először a szívbe szívbillentyűt. 1958-ban Senning a szív ingervezetési zavara miatt beülteti az első szívritmus szabályozó készüléket, a pacemakert. 1967-ben Barnard elvégzi az első sikeres szívátültetést. Hazánkban eddig 14 ilyen műtét történt. Ugyanebben az évben Favaloro elkészíti az első aorta-coronaria-bypass műtétet. 1969-ben Cooley először ültet be egy betegbe műszívet. Természetesen minden sikeres műtétnél van jobb és egyszerűbb beavatkozás. Az aórtacoronaria-bypass műtétek helyett 1946-ban a Dos Santos által bevezetett thromboendarteriectomiát, vagy a Grüntzig ál-