Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Hörcsik Richárd: A magyar protestáns iskolakultúra európaisága: a peregrinatio

gördítettek a diákok szabad kiáramlása elé. A peregrináció korábbi lendülete lelassult, de ezzel sem szűnt meg! III. Károly 1725-ben azzal szigorította a diákok ügyét, hogy külföldre távozásukat útlevélhez kötötte.

14 Ehhez az adta az okot, hogy egyik peregrinus kintléte alatt a trecsén-megyei templomok javára na15 gyobb összeget gyűjtött, amit nem jo szemmel nézett az udvar. 1748ban újabb megszorítást jelentett, hogy csak a vagyonos nemesek kap16 / / hattak útlevelet. Az iskolavándorlók legtöbbje ezzel elesett az utazástól, hiszen kevés volt közöttük a vagyonos nemes. Az intézkedés okai között feltaláljuk a pozsonyi könyvrevizorok jelentését,

17 ami arról számolt be, hogy a protestáns ifjak hazaérkezésükkor sok olyan könyvet hoznak be az országba, amik károsak lehetnek. 1752-ben Erdélyben újabb megszigorító rendelkezés született, ami a diákok kiutazását kívánta leszűkíteni azáltal, hogy az utazni akarók „... a fókormányzónák az útlevelével magukat ellátni, azt Ő felségének az udvarában bemutatni és itt az arról adott kötelező' iratban, hogy csak barátságos (baráti) országokba mennek, hűséget fogadni és bizo18 nyítékot nyújtani tartozzanak..." Mi magyarázza az udvar szigorú intézkedéseit? A Staatsrat mindvégig bizalmatlanul kezelte a peregrináció ügyét. Mert tartott attól, hogy ezek az ifjak a külföldi egyetemeken tévtanokat, káros eszméket tanulnak, a katolikus vallás és kormányzat elleni gyűlölséget szívják magukba! Aztán a merkantilista gazdaságpolitikával a pénz kiáramlását akarta megakadályozni. Ugyanis a Helytartótanács kimutatásában csak 1742 és 1761 között hétszáz protestáns teológus járt külföldi tanulmányúton és becslése szerint ezzel 210 000 forint vándorolt idegenbe.

19 Ugyanakkor a birodalom politikai helyzete is akadályozta a szabad kiáramlást. A hétéves, majd az örökösödési háborúk alatt az udvar teljesen leállította a peregrinációt. Még a bécsi protestáns ágensek közbelépésére is ezután csak a „baráti" országok egyetemeit látogathatták. Vay Ábrahám és Szathmáry Király György 1758-ban Dömjén Gergely bécsi ágenshez fogalmazott levelük jól érzékelteti a peregrinusok 14

CSOHANY János: Magyar protestáns egyháztörténet 1711-1849. Debrecen, 1994.34.P. 15

Staatsrat-Akten, 1312/1761. Közli: KLEIN Gáspár: Az államtanács állásfoglalása a protestánsok külföldi iskolalátogatásával szemben. Egyháztörténet, 1943. 211. p. 16

CSOHÁNY, Uo. 35. p. 17

FINÁNCZY Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I. 54. p. 18

CJH. Erdélyi törvények..., 43. p. 19

Staatsrat-Akten, 1361/1762. Valamint KLEIN: lm. 215.p.