Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Hörcsik Richárd: A magyar protestáns iskolakultúra európaisága: a peregrinatio

helyzetét és azt a felfogást, miért ragaszkodtak annyira a protestáns egyházak vezetői a külföldi akadémiákhoz! „Miólta a mostani közönséges Hadakozás kezdődött és foly külső Académiákra szándékozott, és szándékozó tanuló szegély Ifjainknak ki menetelére való egész úttyok el zárattatván óhajtva várják ... Melyre való nézve Kegyelmedet kérjük, s kötelességére obtestallyuk is, keressen fel Felséges Aszszonyunk előtt minden rendes utakat, hogy jó Cautiok mellett Felséges Aszszonyunkkal Frigyes, es Neutralis Potentiáknál lévő Akadémiákba, addig is, míg ezen hoszszasan tartó Hadakozásnak végi lehet, Szegény Tanuló Ifjaink ki mehessenek s, ne kéntelenítessenek szegény örökös romlásokkal mind tanításoknak cursusát félben szakasztani, mind a rendes Tanulás Uttyának hosszas elzárása * 20 miatt Publicumokra tetemesebb kár ne következzék..." A levél néhány utolsó sorából is látszik, hogy a protestáns világi és egyházi vezetők mintegy a magyar protestáns oktatási rendszer sajátos részének tekintették a peregrinációt. Ennek megszüntetése a „Publicumra" nézve okozna „tetemes kárt". 4. Az Udvar ekkor állt elő a magyar protestáns egyetem felállítása* 21 ****** » * * nak tervével. Meggyőződésük szerint, ha egy hazai protestáns akadémiában a professzorokat ők nevezik ki, akkor a „tévtanokat" könnyen lehet ellenőrizni. A pénz pedig az ország határain belül marad. Bármennyire is kecsegtető volt a protestánsok számára e terv, mégis a legmerevebben elzárkóztak az Udvarral történő együttműködéstől - ez ügyben. Ugyanis látni vélték az Udvar hátsó szándékát: a peregrináció beszüntetését. - „Nagy hibát követtek el - írja Csohány János - mert egy protestáns egyetem Magyarországon nagy szolgálatot tett volna a fejlődésnek." - Majd így folytatja: „... A külföld járás nem hozott annyi hasznot, mint amennyi kárt jelentett a magyar protestáns 22 * * egyetem felállításának elszalasztása. Abban van nemi igazsága Csohánynak, hogy egy ilyen egyetem hiánya 100 évvel később sok gondot okozott a protestánsoknak. Főleg akkor, amikor az Organizations Entwurf megjelenésével felszínre kerültek a protestánsok iskolarendszerének hiányosságai. Azzal a megállapítással viszont szívesen vitába szállok, hogy a peregrináció nem hozott annyi hasznot, mint egy hazai protestáns egyetem jelentett volna. 20

TIREL. A. IX./2811 21

KLEIN Gáspár: Az állami protestáns egyetem eszméje a Habsburgok alatt a XVIII. és XIX. században. ThSz. VI. évf. 1-2. 442-501.p. 22

CSOHÁNY: lm. 35. p.