Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Hörcsik Richárd: A magyar protestáns iskolakultúra európaisága: a peregrinatio

rendszere meg a nagy protestáns kollégiumokban hódított teret (Sá­rospatak, Debrecen, Marosvásárhely, Székely udvarhely). A 18. században Magyarországról a katolikus ifjak egy része Bécsben, Grazban, és Prágában azaz a Birodalmon belül tanult. Másik részük tovább folytatta a középkori hagyományt, s Rómában, a Col­legium Germanicum - Hungaricum falai között szerzett új ismereteket. De találunk más Itáliai akadémiákon, például Bolognában is magyaro­kat. 1U Ok mind Bécs, illetve az Udvar támogatását élvezték. „Jóval nagyobb jelentőséggel birt azonban azon protestáns diákok hagyományos külföldi útja, akik - saját hazai egyetem híján — nyugati protestáns egyetemeken szerezték meg a felsőbb lelkészi, tanári, orvosi képesítést, szintén különösebb nyelvi nehézség nélkül, hiszen ott ­ugyanúgy, mint idehaza - latin nyelven folyt az oktatás - írja Kosáry Domokos. 11 A peregrináció természetéhez hozzátartozik az is, hogy a protes­táns diákok elsősorban nem saját jószántukból fordultak a külföldi egyetemek felé. Hanem irányítják őket. Különösen Bethlen Gábor, majd /. Rákóczi György diplomáciai fáradozásaiban mindig ott él a törekvés: minél szélesebb folyást engedni a tanulni akaró diákok számára. Leve­leik arról tanúskodnak, hogy az iskola ügye, a tanítók, papok képzése: fejedelmi gond, sőt államügy! Ezért érthető, hogy először Erdélyben rendezték a külföldrejárás feltételeit. Az Approbaták így rendelkezik: „Ha kik idegen országba de­áki tudományoknak, nyelveknek tanulásáért, peregrinálásért ... ki akarnának menni ... s városi főtiszteket megkeresvén, azok szorgalma­tosan megvizsgálják az elmenni igyekvőnek ... minden állapotját, szán­dekának méltó, dolgát." Az 1659-es erdélyi országgyűlés alapján a Compilaták már „salvus conductus" (szabad menedéklevél) megszerzé­13 sét határozta el, amit a fejedelem megadni köteles. Magyarországon ez ügyben nem történt szabályozás a 18. század első feléig. Az udvar és a katolikus klérus figyelmét a török, a reformá­ció és ellenreformáció s más országos jelentőségű ügyek kötötték le. Azonban mihelyt az ellenreformáció megerősödött és III. Károly meg­erősítette trónját, az udvar mind jobban odafigyelt a peregrinációra. Mária Terézia „vértelen ellenreformációja" alatt egyre több akadályt ^VERES Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221-1864. Bp. 1941. 1 ^OSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 126.p. 12 Corpus Juris Hungarici, 1540-1838. évi erdélyi törvények. Bp. 1900. 86. p. 13 Uo. 295-296. p.

Next

/
Thumbnails
Contents