Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Hörcsik Richárd: A magyar protestáns iskolakultúra európaisága: a peregrinatio

A 17. és 18. századi egyetemjárás főirányát mutatja a táblázat: Egyetem Magyar diáklétszám Időszak HOLLANDIA Franeker 486 1623-1790 Harderwijk 37 1648-1790 Leiden 575 1617-1868 Utrecht 800 1636-1836 Groningen 277 1627-1795 SVÁJC Basel 266 1519-1797 Genf 63 1685-1794 NÉMETORSZÁG Göttingen 265 1734-1800 A 17. századi peregrináció elvitathatatlan eredménye a puritanizmus magyarországi „átültetése", mondhatni elterjesztése. Makkai László az 50-es években alaposan elemezte annak pozitív társadalmi hatásait.

9 Talán az oktatás területén szemlélhetjük leglátványosabban a puritánizmus eredményeit Magyarországon. Elég ha Tolnai Dali János vagy Comenius sárospataki, Martonfalvi Tóth György váradi majd debreceni, Biesterfeld gyulafehérvári működésére gondolunk. 3. A 18. században a peregrinációs kapcsolatok ismét átrendeződnek. Korábban Hollandia és Anglia (Cambridge és Oxford) kedvelt egyetemeiről svájci és németországi intézetek felé tolódott át a hangsúly (Basel, Bern, Genf, Zürich illetve Halle és Göttingen). A változás mozgatói itt is az új egyetemek pezsgő szellemi élete és az anyagi ösztönző. Németalföld gazdasága ekkor már lemerülőben van és ez a csökkenő ösztöndíjakban jelentkezett. Az új szellemi központ ekkor már Halléban tündöklik. A pietizmus és a korai felvilágosodás fellegvára. Ide Franche majd Christian Wolff miatt tódulnak a két protestáns felekezet diákjai. Például Bél Mátyás, akinek működése Francke hatását tükrözi. Wolff filozófiai 8

HÖRCSIK Richard: A protestáns iskolakultúra ablakai: a protestáns diákok. TIREL. Sárospatak, 1983. 3. p. 9

MAKKAI László: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. Bp. 1952.