Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Hörcsik Richárd: A magyar protestáns iskolakultúra európaisága: a peregrinatio

A wittenbergi coetus mintájára alakultak ki a protestáns egyházak iskoláinak szerkezetei. A peregrinálók hazaérkezésük után is igyekeztek fenntartani frissen szerzett külhoni kapcsolataikat. A század folyamán élénk tudományos kapcsolattartásnak lehettünk tanúi Nyugat és Kelet között. Többek között ez a levelezésben, disputák írásában és nyomtatásában, könyvek és ismeretek áramlásában is megnyilvánult. 2. 1598-ban azonban változott a peregrináció iránya, amikortól csak azokat vették fel Wittenbergbe, akik aláírták a Confessio Augustanat, az evangélikusok hitvallását. Ezért a magyar református kollégiumok diákseregének úti célja e fordulat után Heidelberg lett.

6 Wittenberg szigorú lutheránus megmerevedése mellett a virágzó heidelbergi élet volt a váltás fó' oka. De idevehetjük egyik professzorának, Pareusnak személyes vonzását. A 17. század elejétől évente 8-15 között állandósul a magyar diákok száma. De a harmincéves háború miatt Heidelberg ragyogása elhalványul. 1621-ben elpusztul városával egyeteme is. Ismét új hazát keresnek a vándorló deákok és találnak Angliában, Hollandiában és Svájcban. Míg az evangélikusok Göttingen, Tübingen, Lipcse majd Jéna egyetemein tartózkodnak, addig a reformátusok fiatalabb, kevésbé ismert iskolák felé róják a mérföldeket: az Odera melletti Frankfurt, Franekker és Leiden irányába. A történelmi kényszer miatt bekövetkezett iskolaváltás nemcsak helyváltozást jelentett a diákoknak. Egy egészen új környezetbe kerültek azok, akik 1620-tól a frankfurti egyetemet megjárva a leideni és franekeri iskolapadokba ültek. Különösen a franekeri egyetem hatása volt forradalmi: a puritanizmus kisugárzása miatt. Nem véletlen, hogy innen I. Rákóczi György egyik patronáltja a következőket írja: „Az academia penig oly az minemüt kévántunk, minden nemű arsokban, fakultasokban, fü és tudós doctorok, professorok vannak..." A puritanizmus tüze Angliában gyulladt fel, de azt a franekeri magyar diákok Amesiustól hozták haza, amint egy korabeli feljegyzés megemlíti: „1638. esztendőben igen veszedelmes háborúság és zenebona kezdett támadni Magyarországban a magyarországi ifjak által, kik a tenger mellyéki Académiákon, Franequerában Guilhelmushoz, Amesiushoz és egyebüvé és Angliában is bujdosván tudományok öregbítésére". 6

SZEREMLEI József: Heidelbergben tanult magyarok névsora. Sárospataki Füzetek, 1862. 559. skk., valamint Századok, 1886. 532. skk. 7

CZEGLE Imre: Amesius korai magyar tanítványai Klny. Irodalomtörténeti dolgozatok: 77. Szeged. 1972. 121. p.