Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Hörcsik Richárd: A magyar protestáns iskolakultúra európaisága: a peregrinatio

táns oktatásnak. Ezáltal sikerült a Kollégiumoknak elérniük azt az európai színvonalat, amiért vonzóvá váltak a tanulni vágyók eló'tt a Kárpát medencében. Sőt, a 17-18. században épen a peregrináció segít a véres - majd a vértelen - ellenreformáció időszakában az Udvar nyomásának enyhítésében. A peregrinus jelző Bod Péter latin szótárában „idegen, jövevény, esmér-étlen '-t jelent.

1 A deák szóhoz kapcsolva olyan vándorló diákot jelöl, aki hazai iskolái után külföldi egyetemre ment. Onnan visszatérve pedig, az ott szerzett műveltségével a „köz javát" gyarapította katedrán, szószéken vagy hivatalokban. Évszázadokon át Nyugat és Kelet-Európa között a szellemi kapcsolatok legfontosabb összekötői voltak. E gyakorlat nélkül „a tudomány, a szellem Honterus, Apáczai, Pápai Páriz és a Bolyaiak által elért csúcsai megközelíthetetlenek lettek volna a hazai értelmiségiek számára" - állapítja meg Tonk Sándor. így ezek a diákok nemcsak a magyarországi protestáns, hanem ezen keresztül az egyetemes hazai iskolakultúra és művelődés kiapadhatatlan forrásaivá lettek. A középkor diákjai leginkább Párizs, majd Padua, Ferrara és Bologna felé indultak. A török balkáni terjeszkedése ezt megakadályozta. Ezért Bécs, a német és lengyel egyetemek jelentettek új otthont számukra. 1526-ig például Krakkóban 653-an, Bécsben pedig közel ötezren fordultak meg. A humanizmus és reformáció erősödésével újra módosult ez az irány: a németországi egyetemek közül immáron a wittenbergi emelkedett fel, ahová Luther és Melanchton vonzotta a magyarok százait. A 16. század fordulójáig több mint ezer magyar diák járt itt. Közöttük Stockei Lénárd, Kopácsi István, akik többi társukkal hazatérve, szilárd támaszai lettek a „lutheri eretnekségnek" 4 A lutheri - majd később a helvét reformáció alig két emberöltőn át való gyors elterjedésének az egyik legfontosabb oka: a peregrináció volt. Például, a sárospataki Kollégium 16. századi tanárai közül szinte mindenki megfordult Wittenbergben, sőt tagjai voltak a híres wittenbergimagyar-coeííis-nak.

5 S ez volt az a hely, ahol a legtehetségesebb diákok kapcsolatba léptek az európai protestáns késő humanista társadalom kiemelkedő képviselőivel, s ahol megírták első tudományos munkáikat. iDictionarium Latino-Hungaricum..., Szeben 1767. 415. p. 2

TONK Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest, 1979. 5. p. ^Lásd például: FRANKL Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp., 1873. 4

S. SZABÓ József: Tudományos peregrináció a reformáció korában. Protestáns Szemle, 1938. 322. skk. 5

SZABÓ András: Melanchtontól Lipsusig. Reneszánsz füzetek: 73. Bp. 1986. 501502. p.