Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolc polgármestereinek munkásságában (1872-1952)

mérvű áldozatkészség szándékát mutatta fel."

10 Erre szép példákat találunk már 1920 előtt is. Trianon után pedig a kísérletek száma gyarapodott, ami összefüggött azzal, hogy Miskolc a ,,mai magyar Ruhr-vidék központjáénak tekintette magát. E központ környéke bányászatával, kohászatával, gyáriparával és erdőségeivel biztosíthatta volna az egyetemi képzés beindításának feltételrendszerét. Az egyetem, az erőltetett ipari fejlesztés és Nagy-Miskolc kialakulása ezért és így kapcsolódott össze negyedszázad elteltével. Miskolc egyetemi várossá fejlesztésének első lépése még a 19. század végére nyúlik vissza. Ekkor vetődött fel a sárospataki jogakadémia Miskolcra telepítése. A millennium és a századforduló ünnepi hangulata után 1916-1918 között újra egyeztetés volt a város és az akadémia vezetői között. Sárospatak költözését az indokolta volna, hogy Kassa és Miskolc között jelentőségét, életképességét nem tudta volna megtartani. Ha viszont az eperjesi jogakadémiával Miskolcon egyesül, nemcsak Miskolcnak, hanem az oktatásnak is felfokozta volna a jelentőségét. Ez az ún. csonka egyetem egészült volna ki bölcsészeti karral, s így lett volna a ,,legfejlődőképesebb, leglátogatottabb, legnagyobb ilyen intézménye az országnak." Patak, s az akadémia maradt, az eperjesi intézmény viszont az egyházmegyei döntésnek és a politikai események kényszerűségének megfelelően költözött. Az áttelepítés hivatalos dátuma 1919. március 15., az oktatás elkezdéséé pedig ez év október 16-a volt. A jogakadémia egykori Városház téri épületén két emléktábla is hirdeti az itt eltöltött negyedszázadot. A tábla felirata és a történések szerint az akadémia itt 1944-ben fejezte be működését.

11 A Jogakadémia idetelepítése előtt a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola Miskolcra érkezése is foglalkoztatta a város képviselőtestületét és a közvéleményt. Ez 1906 és 1921 között történt. Aztán az események úgy alakultak, hogy 1926-ban Sopronba történt a költöztetés. Az első világháború kirobbanása előtt Magyarország harmadik műegyetemének elhelyezéséről is dönteni kellett. Budapest és Temesvár után a felsőmagyarországi régió volt a várományos. Természetes volt, hogy Kassa éppúgy harcolt az egyetemért, mint Miskolc. A kérdés megoldását a háború megakadályozta. 1937-ben Kassán létrehozták a műszaki főiskolát, amelyet 1952-ben bánya, kohó- és nehézipari karokkal bővítettek. Miskolcon hasonló döntésre 1949-ben került sor, a gyakorlati megvalósítás, vagyis az egyetem építészeti kivitelezése az 1950-es évek első felére esett. Az „egyetemi város"-koncepció részeként 1926ban új egyetem alapításának gondolata, lehetősége került a köztudatba. 10 Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc, 1929. 145. 11 Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Miskolc, 1994. 197-198.