Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolc polgármestereinek munkásságában (1872-1952)

Az új városrendezési terv az Avas biztosította különleges lehetőségeket figyelembevéve gyógyszanatóriumot, mellette pedig orvosi egyetem felépítését javasolta a domb Tapolca felé eső oldalán. Megvalósulása esetén ez ránézett volna a jelenlegi Miskolci Egyetem épülettömbjére. Megvalósításához a Speyer-bankkölcsönt kívánták igénybe venni, de azt végül más infrastrukturális feladatok, beruházások megvalósítására fordították. A város életében a tervek készítésének és azok megvalósításának erőteljes időszaka volt Hodobay Sándor polgármestersége (1922-1935). Ezt bizonyítja egy kereskedelmi főiskola idetelepítésének szándéka is. Egyrészt ez beleillett az iskolaalapítási városi koncepcióba, másrészt az ötlet erőteljes támogatást kapott 1929-ben a kultuszminiszter Klebelsberg Kúnótól. A helyi sajtó tájékoztatása szerint a miniszter ,,arra való tekintettel, hogy városunk egy nagy vidék hatalmas kereskedelmi és ipari gócpontja, azon nagyszerű elhatározásra jutott, miszerint Miskolcon kereskedelmi főiskolát fog létesíteni." A gondolat megvalósításának híve volt a magyar miniszterelnök, Bethlen István is. Ő 1931 augusztusában lemondásra kényszerült. A Bethlen-kormánnyal együtt megbukott a jó úton járó elképzelése, s szertefoszlott egy szép álom. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 1949. évi alapítását elrendelő XXIII. számú törvény előtt ezek a kísérletek ismeretesek Miskolcon. Végül is a 20. század elején megfogalmazott elképzelés számos kudarc, s főleg négy évtized eltelte után valóra vált. Az elmondottakból érzékelhető, hogy Miskolcnak a városfejlesztés különböző területeire készült fejlesztési terve. A stratégiai elképzelések megvalósításának elsődleges akadályai a háborúk és az azt követő évek volta, amelyek egyik esetben a talpraállásnak, másik esetben pedig a háborús károk felszámolásának rendelt alá minden technikai, anyagi és emberi erőforrást. Az ún. „polgármesteri korszak"-ban, tehát 18731950 között egyetlen alkalom kínálkozott, hogy a város külföldi kölcsön felvételével igyekezzen helyzetén segíteni, másrészt elképzeléseit, stratégiai terveit megvalósítani. így jutott a népszövetségi, vagy Speyerkölcsönhöz, amely a városrendezés, a városi infrastruktúra átalakításának hatásos eszköze volt. Az első kölcsönt 1925-ben, a másodikat 1926-ban vette fel a város. A kölcsönök összegén 1925-ben 39, 1926-ban pedig 33 magyar város osztozott. Összességében úgy tűnik, hogy ennek a kölcsönnek a felvétele, felhasználásának konkrét példái elkerülhetetlen és szükséges lépései voltak a városnak. A kölcsönt (minden bizonnyal)akkor is felvette volna ha nem rendelkezik hosszú távú fejlesztési, beruházási elképzelésekkel, tervekkel. Ezek viszont dokumentálhatóan megvoltak, s Miskolc erre alapozva kívánta betölteni az önmagának szánt regionális feladatkört.