Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolc polgármestereinek munkásságában (1872-1952)

személy- és áruforgalmat adnak, amit ezt a mai közlekedés is igazolja".

8 A vasútvonal kiépítése a háború évei alatt aktualitását vesztette, majd a trianoni döntés után szükségessége még fokozottabban vetődött fel. 1928-1938 között folyt az előkészítés úgy, hogy 1935-ben megszületett a döntés a tiszapolgári vasúti híd felépítése mellett, 1937-ben három esztendőre elosztva már rendelkezésre állt az állami költségvetésben közel 4 millió pengő összeg is. Az 1938. márciusi miniszteri értekezlet megerősítette, hogy ,,a polgári Tisza-híd a Miskolcról kiinduló MiskolcPolgár-Hajdúnánás-i vasútvonal céljára is megfelelő alépítményekkel épült meg."

9 A döntést követően egy fél ével megtörtént a Felvidék egy részének visszacsatolása, egy év múlva a Kárpátalja megszállása, majd 1940 augusztusában Észak-Erdély visszacsatolása. Az események más irányt vettek, a vasútról elterelődött a figyelem. S bár a háború befejezése után évtizedekig visszatérő kérdés volt a Miskolc-Debrecen közötti vasútvonal szükségessége, de a megvalósításra Miskolcnak már semmiféle ráhatási lehetősége nem volt. A Felvidék és az Alföld árucsere kapcsolatában a Miskolcon kidolgozott stratégia szerint nemcsak a vasúti, hanem a vízi, folyami összeköttetésnek is nagy jelentősége volt. A Sajó hajózhatóvá tétele a 20. század első éveiben vetődött fel, s 1910-ben nemzetgyűlési, azaz parlamenti döntés született a megvalósíthatóságról. A háborúk, s a határokat megváltoztató politikai történések után a téma rendszeresen viszszatért még a 20. század második felében is. Az 1960-as években került le véglegesen a napirendről a Sajó hajózhatóvá tétele, illetve annak szükségessége. A bevezetőben említettem, hogy Miskolc egyetemi várossá fejlesztése több polgármesteri ciklust fogott át, s végül Gálffy Imre polgármestersége idején a városnak ez az elgondolása, stratégiai terve megvalósult. Az egyetemi várossá válás, vagy „fejlődés" pontosan kidolgozott és szerves része volt a Nagy-Miskolc koncepciónak. Megvalósítására az önálló törvényhatósággá válás után, 1907-1909-től már érdemben kerülhetett sor. Erról a tudatosan és következetesen megvalósított tervről mondta Zsedényi Béla, hogy alig volt és van olyan város az országban, amely hasonló megértést mutatott volna az egyetemi gondolattal szemben, mint Miskolc. „A város vezetőinek erős kultúrérzékére és európai látókörére vall, hogy valahányszor egy-egy új egyetem, vagy főiskola felállítása, vagy áthelyezése, különösen a legutóbbi évtizedben szóba került, Miskolc minden egyes alkalommal ott állt a küzdők sorában, igényét hangoztatta, jussát kidomborítani igyekezett, s a legnagyobb 8 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 867/1911. 9 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 3629/1938.