Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolc polgármestereinek munkásságában (1872-1952)

gondolkodás. Egy ma is elfogadható, sőt részleteiben máig aktuális stratégiát adtak Miskolcnak egy évszázaddal ezelőtt.

6 Más vonatkozásban figyelmet érdemel, hogy a terv elfogadása után megjelenik, s tudatosan használt fogalommá válik az ,,Uj-Miskolc" megjelölés. Az „Új-Miskolc", mint Felső-Magyarország tervezett központja változik át még a századforduló előtt ,,Nagy-Miskolc"-cá, tehát a miskolci Nemzeti Bizottság 1944. december 27-én hozott határozata, amellyel Diósgyőrt, Hejőcsabát, Görömbölyt és Tapolcát Miskolchoz csatolva létrehozta „Nagy-Miskolc"-ot, már a múlt század végén igényként fogalmazódott meg a város vezetőiben. A Miskolcnak szánt régióvezető szerepre tudatosan készültek elődeink. A kereskedő várost, ipari-kereskedő várossá, a kultúra és az idegenforgalom központjává kívánták fejleszteni. Ennek az elképzelésnek volt része a Zsolcai kapui ipartelep kialakítása. A Zsolcai kapu térségének beépítése, hasznosítása és a város belterületéhez csatolása a 19. században folyamatosan történt. A Felvidéken át a fővárossal kialakított vasúti összeköttetés mellé társult egy másik elképzelés a 20. század elején. Idén van 90 éve annak, hogy megfogalmazódott az Alföld és Felvidék áru- és személyforgalmának eredményesebbé tétele érdekében a Miskolc—Debrecen közötti közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése. A központi kérdés az volt, hogy miként és mikor lehet megépíteni Polgárnál az új Tiszahidat. Ez lett volna Tokaj és Tiszafüred között az egyetlen vasúti és közúti híd. A gondolat a Sajó hajózhatóvá tételével hasonló időben bontakozott ki, de nem ez jelentette bukását.

7 1907-ben, majd 1911-ben újabb miniszteri előterjesztés készült Miskolcon. 1911-ben a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára indoklásában megfogalmazta, hogy ,,a Sajó-menti népes, s gazdag vidék közvetlen kapcsolatba hozatik egyfelől Miskolccal, mely ez országrész domináló középpontja, másfelől a Tiszántúli részekkel, amelyek természetes piaca a debrecen-füzesabony-óhat-polgári h. é. vasút megnyitása előtt Miskolc volt. Az új vasúttal ez ismét helyreállítatnék, a miskolctiszapolgári vasút a MÁV-hálózattal s jelesül ennek miskolc-budapesti, miskolc-füleki és miskolc-kassai vonalaival közvetlen összeköttetésbe jut. Szirma, Sajópetri, Sajólád, Ónod, Poga, Nagycsécs, Sajószöged, Sajóörös, Tiszapalkonya népes és eleven községek maguk is igen erős 6 Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai. Miskolc, 1992. 21-41., Iglói Gyula: 100 éves a miskolci városrendezés. Miskolc, 1895. Lippay Béla-Adler Károly: Emlékirat Miskolcz város szabályozása tárgyában. Miskolcz, 1895. 7 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai (1883-1949). 14456/1937.