Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolc polgármestereinek munkásságában (1872-1952)

valósult, végkifejlett állapotig. Érthető' volt tehát, hogy amikor Miskolc elnyerte az önálló törvényhatósági jogot, Horváth Lajost díszpolgárává fogadta. (Igaz ugyanekkor Lévay Józsefet is. Ők ketten egyébként e kérdésben vallott nézeteik ellenére halálig tartó jó barátok voltak.) Egy település történetében, annak közigazgatási-jogi státusát, helyzetét, megítélését követően kiemelkedően fontos kérdés a település külső megjelenése, a város arculata. A városépítés, városrendezés Miskolc esetében az 1894. évben megfogalmazott első városrendezési tervtől a mai napig alapvető kérdés. Egy bő évszázad elteltével is úgy tűnik, hogy az első városrendezési terv volt az, amely fő vonalaiban meghatározta a város arculatának, úthálózatának, beépítettségének alakulását. Ha nem is polgármesteri időszakokat, de az 1920-as évektől szinte évtizedeket jellemeznek — napjainkban is — a városrendezési tervek, elképzelések. Ilyen városrendezési tervről van tudomásunk az 1920-as évek elejéről. Az 1937. évi VI. tc. életbelépését, vagyis az új városrendezési törvényt is egy koncepció kialakítása, megfogalmazása követte. A háborús károk helyreállítását követően, az első három éves terv végén, 1949-ben elkészült a már kerületekre osztott Nagy-Miskolc átfogó, általános rendezési terve. A legutóbbi, a belvárosra kiterjedő rendezési terv 1995/1996-ban készült el. Az 1894-ben készült városrendezési terv és annak térképi melléklete Adler Károly városi főmérnök és Lippay Béla államvasúti mérnök nevéhez fűződik. A nyilvánosságra hozott terv a sajtó támogató méltatásával és tartalmi elemzésével elnyerte a miskolci polgárok egyetértését és aktív közreműködését a megvalósításban. A tervről a 19. század végi miskolci polgár véleményét a Borsodmegyei Lapok egyik száma 1894-ben az alábbiakat fogalmazta meg: „Egyszer már új életre kelt Miskolcz halottaiból. A hullámok tették tönkre s a veszély, mely a város jókora részét fenyegette megsemmisüléssel, az emelkedésnek volt indítója, a haladásnak vetette meg alapját. ... S a haladás nagy munkája még nincs befejezve. Nem a jelen, de a jövő nemzedék feladata Miskolczot kiépíteni oda, hogy kedvező természeti fekvésénél, forgalmi összeköttetéseinél fogva is, méltó osztályosa legyen a vidék nagyobb városainak, s valódi központja Felső-Magyarországnak. De a jövendőnek alapját megvetni a jelen hivatott. Az ekkor elfogadott és több évtizedeken át használt városrendezési terv elemzése a városépítészek feladata. Ami viszont azonnal szembetűnik a térképről, az a hosszú távon történő, nagyvonalú tervezés,