Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolc polgármestereinek munkásságában (1872-1952)

haszonvételi jogokat. A megváltási összeg (közel 340.000 Ft) 1877-ben jelent meg az országgyűlés által jóváhagyott költségvetés bevételi oldalán, s ez az aktus jelentette az ügy tényleges lezárását.

4 Ekkor mondták ki, hogy „Miskolcz városában a magyar szent korona tulajdonát képezett földesúri jogok és az ahhoz tartozó épületek megváltása bekövetkezett, ezek az objektumok és jogok a továbbiakban Miskolc város közösségét illetik meg." Ettől kezdve új erőre kapott a vármegye fennhatósága alóli kikerülés. Miskolc az 1870. évi 42. tc. és az 1871. évi 18. tc. értelmében mezővárosból rendezett tanácsú város lett. Ez azt jelentette, hogy a belügyeiben önálló, a városi tanáccsal s élén a polgármesterrel működő szervezet első fokú igazgatási és gazdálkodási jogkört élvezett, közvetlenül a vármegyei hatóság irányítása alá, döntési jogkörébe tartozott. Az önálló törvényhatóság elérése, a jog megszerzése csak törvény eredménye lehetett, s ez az első és másodfokú jogkör egyesítését, a vármegyével hasonló jogkörbe kerülését jelentette. A megye és a város érdekei ezen a ponton élesen eltérőek voltak; s mivel a megye testesítette meg a másodfokot, érthető, hogy a város kérelmét folyamatosan leszavazták, elutasították. Még Lévay József is mereven elzárkózó volt, s mint megyei főjegyző a belügyminiszterhez írt levélben a következőképpen fogalmazott: „Miskolcz rendezett tanácsú város kérelmét nem pártoljuk, s kérnünk kell excellentiádat, hogy annak érvényrejuttatását a maga részéről szintén ellenezni, s így vármegyénket egy eléggé nem indokolt s életképességünket is koczkáztató érzékeny megcsonkítástól megóvni méltóztassék."

5 Nem volt kétséges, hogy a nemesi vármegyével szemben a polgári fejlődés útját választó város képviselte a koncepcionálisan helyes utat. Mindezt azzal együtt, hogy megváltva a földesúri jogokat, a megváltási összeg sokszorosát fordíthatta, használhatta fel a város fejlődésefejlesztése érdekében. Ez az út - a megváltás és az önállóság között pontosan három évtizedig tartott. Az elérése érdekében 1877-1907 között végzett munkát - amelyet minden polgármester következetesen képviselt - a várostörténet meghatározó fejezetének tekintjük. A megváltás és a városi önállóság elérésében, kivívásában a nagy stratéga Horváth Lajos, Miskolc 28 éven keresztüli országgyűlési képviselője volt. O fogalmazta meg, hogy „a törvényhatósági önállóságért küzdeni, mielőtt a város magát a diósgyőri koronauradalom úri hatóságának maradványai alól kiváltotta volna, teljesen elpazarolt fáradozás." Az egyén, a személyiség történelmi események alakulására gyakorolt hatását példázza, hogy Horváth Lajos ezt a koncepciót képviselte a meg4 Lichtenstein József: „Miskolcz" kir. városságának története. Miskolcz, 1908. 25-47. 5 Lichtenstein, i. m. 58.