Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolc polgármestereinek munkásságában (1872-1952)

értelemben vett stratégiák is, akik egy-egy városi bizottság élén állva, vagy saját tapasztalataikat rendszerré formálva fogalmazták meg, hagyták ránk az akkor üdvösnek tartott hosszú távú városfejlesztési elképzeléseiket. Ilyen volt a „Miskolcz város jövője" cím alatt 1906-ban megjelent munka.

2 A polgármesteri székfoglalók, évi közgyűlési beszámolók és jelentések hagyományosan hat-hét nagy témakört érintettek. A város helyzete, jogi státusa 1909-1910-ig volt központi kérdés, a város adott állapota (folyóvizek, utak-hidak, köztisztaság, közvilágítás, városrendezés) mindig szerepelt. A 19. század végi városrendezési terv részbeni megvalósításával, (majd újak készítésével) lett Miskolc az 1960-as évekre az „átépülő magyar város" példája. Az ipar-kereskedelem-mezőgazdaság témaköréből kiemelkedett a Zsolcai kapui vasúti csomópont és ipari központ fejlesztése, a vízi és vasúti megközelítés megteremtése. (Évtizedeken keresztül kiemelt feladatként kezelték a Sajó hajózhatóvá tételét, s Miskolc-Debrecen között az építendő polgári Tisza-hídon át a közvetlen vasútvonal kiépítését.) Az egészségügy, lakás, közélelmezés témakörének kiemelkedő stratégája, a máig új elemekkel szolgáló városi szociálpolitika kialakítója, s részben megvalósítója Nagy Ferenc polgármester (1912-1917) volt, akiből közélelmezési miniszter lett. A kulturális élet fő kérdése pedig Miskolc iskolavárossá fejlesztése volt, s már a századfordulótól visszatérő kívánság a város megtartó erejének növelése, amely hol sikerült, hol nem, de aktualitásából a mai napig nem veszített.

3 A városirányítás stratégiai fontosságú elemeiből évszázadokra visszavezethető Miskolc jogi státusának tisztázása, ami egyet jelentett a diósgyőri koronauradalomtól történő elszakadással, a földesúri terhek megváltásával. A kísérletekre a 18. századtól számos példát ismerünk. A kudarcokban megedződött város végül is 1877-ben mondhatta el, hogy megvásárolta a korábbi uradalmi épületeket, s a kisebb királyi Soltész Nagy Kálmán: Miskolcz város polgármestereinek jelentése az 1890. közgazdasági évekről. Miskolcz, 1891. Szentpáli István: Tervek és gondolatok Nagy-Miskolcz megvalósítására. Reggeli Hírlap, 1921. december 25. Dr. Nagy Ferenc: polgármesteri székfoglalója, tartotta 1912. április 30. Miskolc, 1912. Dr. Nagy Ferenc: Jelentés Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város 1912ik évi közálla-potairól. Miskolcz, 1913. Hodobay Sándor: Nagy-Miskolcz felé. Reggeli Hírlap, 1926. VII. 13., VII. 25., VIII. 1., VIII. 8., VIII. 15. és VIII. 22. 2 Gencsi Samu: Miskolcz város jövője. Miskolcz, 1906. 3 Dobrossy István: A városi önkormányzat harca Miskolc egyetemi várossá fejlesztéséért. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, (2.) Miskolc, 1955. 67-76.