Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolc polgármestereinek munkásságában (1872-1952)

Dobrossy István A VÁROSFEJLESZTÉS STRATÉGIAI KÉRDÉSEI MISKOLC POLGÁRMESTEREINEK MUNKÁSSÁGÁBAN (1872-1952) Az 1870-es évektől az 1950-es évekig Miskolc a magyar városi fejlődés ranglétráján a rendezett tanácsú városi statustól az önálló törvényhatósággal rendelkező városságig, majd a tanácsrendszer megalakulását követően fél évtizeddel, (1954-ben) megyei jogú városságig emelkedett. Ezeket az évtizedeket (kissé szűkített határok között) a városi önkormányzat, majd 1929-tól a városi képviselőtestület élén álló polgármesterek időszakának is nevezhetjük. Az 1949. évi alkotmány rendelkezett a tanácsrendszer kialakításáról, a tanácsok felállításáról, s ez a korszak jelzi a város 1950-1989/1990 közötti életét, működését, élén a tanácselnökkel. A várostörténet ilyen jellegű korszakolása (tehát aszerint, hogy főbíró, polgármester, tanácselnök állt-e a választott képviselőtestület élén) csupán egyfajta leszűkített megközelítés, de alkalmas arra, hogy megválaszolható legyen a kérdés: Miskolcon készülteke, s ha igen, hogy valósultak meg a városfejlesztés-városépítés stratégiai elképzelései, tervei, s ezek mennyire jellemzői egy-egy polgármester tevékenységének? 1873-1950 között Miskolc város önkormányzatának élén 12 polgármester váltotta egymást. Közülük három neve (Losonczi Farkas Károly, Soltész Nagy Kálmán és Szentpáli István) a városi önállóság megszerzésével, ismét három neve (Szentpáli István, Hodobay Sándor és Gálffy Imre) Miskolc egyetemi várossá fejlesztésével, az 1925—1950 közötti időszak hét polgármesterének neve pedig az amerikai, ún. Speyerbankkölcsön tehertételével, a városrendezés érdekében történő felhasználásával és visszafizetésével kapcsolódott össze. Valamennyiójük munkásságát pedig egyetlen cél elérése hatotta át és jellemezte, s ez a felsőmagyarországi főváros, az ipari-kereskedelmi-kulturális-idegenforgalmi központ, Nagy-Miskolc megteremtése volt. Szakmai felkészültségtől, politikai hovatartozásától függetlenül egy félévszázados korszak valamennyi polgármestere munkásságának ez volt a fő célja, erre épültek - jól vagy rosszul - a tervezés és irányítás elképzelései, stratégiája. A város polgármesterei évente írásos jelentést adtak közre az önkormányzat működéséről, eredményeiről.

1 Voltak természetesen mai 1 Losonczi Farkas Károly: Jelentés Miskolcz város hatósága és tisztviselői 1872-ik évi működésének eredményéről. Miskolczon, 1873.