Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Kalas Tibor: A Miskolci Állam- és Jogtudományi Kar másfél évtizede

tendő negyedik jogi kar létesítésével és a felvételi keretszámok átcsoportosításával kívánta biztosítani. A koncepció szerint az új, évi 120 nappali és 60 levelező' hallgatóval induló kar megoldaná a térség jogászellátását, s az 52 : 48%-os főváros vidék arányt 36 : 64%-ra módosítaná. Területileg is arányos képzési rendszert alakítana ki, s véget vetne a hallgatók nagy távon történő utaztatásának is. A terv szerint az esti-levelezó' képzés felvételi keretszámának csökkentése, illetve a nappali képzésben résztvevők számának növelése következtében a felvételi arányok a nappali tagozat javára módosulnának (54,3%). Az új kar székhelyéül elsősorban Debrecen jött számításba. A város és az egyetem akkori vezetői azonban úgy vélték, hogy a kar fogadásához 200-210 millió forint támogatásra van szükségük. Az Oktatási Minisztérium képviselői ezek után 1979. február 8-án Miskolcon tájékozódtak, ahol kiderült, hogy az NME felszabadítható kollégiumi férőhelyekkel rendelkezik, a hallgatók étkeztetése, a jogi könyvtár elhelyezése nem igényel külön beruházást. Az 1979. május 15-i, helyi vezetőkkel folytatott megbeszélés során az új kar létesítésével felmerülő lakásigények kielégítésére ígéret született. Az Oktatási és Igazságügyi Minisztérium 1979. október 1-én az Országos Oktatási Tanácsnak a Miskolc székhelyű állam- és jogtudományi kar létrehozatalát javasolta. Az elképzelés a Tudománypolitikai Bizottság révén politikai megerősítést nyert. Az oktatásügyi miniszter 1980. február 5-én a képzés megszervezésére 1980. március 1-i hatállyal Kratochwill Ferenc egyetemi docenst miniszteri biztossá nevezte ki. Döntött arról, hogy az oktatás egyelőre egyetemi intézet keretében történik, az elvi és szakmai irányítást egy karközi bizottság látja el. A testület feladata az oktatói alkalmassági követelmények érvényesülésének ellenőrzése, a vezető oktatók kiválasztása, a szervezeti kérdésekben történő állásfoglalás volt. A bizottság elnöke Király Tibor, a társkarokat képviselő tagjai Ádám Antal, Benedek Ferenc, Mádl Ferenc, Németh János , Schmidt Péter, Szentpéteri István, Veres József voltak. Az MTA-t Kulcsár Kálmán és Peschka Vilmos, az Igazságügyi Minisztériumot Petrik Ferenc, az oktatásügyi főhatóságot Gönczöl Katalin képviselte. Az intézet belső szervezetét a miniszter az alábbiak szerint állapította meg: - Jogtörténeti és jogelméleti tanszék - Civilisztikai tudományok tanszéke - Bűnügyi tudományok tanszéke - Államtudományi tanszék