Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Kalas Tibor: A Miskolci Állam- és Jogtudományi Kar másfél évtizede

Az egyetemi tanács 1980. április 10-i ülésén fogadta el az új szak indításának tervezetét. Ezt követően Czibere Tibor rektor felhívást intézett az oktatási és tudományos intézetekhez oktatói állások betöltésére. A karközi bizottság 1980 június és 1981 április között megtárgyalta a vezető oktatók pályázatait. A döntés alapján Horváth Tibor egyetemi tanár, Kalas Tibor egyetemi docens és Ruszoly József egyetemi docens 1981 július 1-től tanszékvezetői megbízást kaptak. Ettól kezdve folyamatossá vált a tanszéki munkatársak felvétele, megalakult az intézeti hivatal, a szűk létszámú oktatói gárda ideiglenes elhelyezést nyert az E/l. kollégium I. emeletén. A felvételi vizsgák után 1981. szeptember 5én 120 nappali és 60 levelező hallgatóval, ideiglenes, elsősorban az ELTÉ-tól kölcsönzött tanterv alapján indult meg a miskolci jogászképzés. Az Állam- és Jogtudományi Intézet elhelyezésére az országos főhatóság egy önálló kari épületszárny építését határozta el, amely az ország első jogoktatással kapcsolatos beruházása volt. Az oktatói kar szervezése időközben eredményesen folytatódott, 1983-ban Novotni Zoltán egyetemi docens megbízást kapott a Civilisztikai tudományok tanszékének vezetésére. Az engedélyezett 48 álláshelyből 1982 végéig 22 főállású és hat másod, illetve részfoglalkozású oktatónk volt. A létszámviszonyok stabilizációját segítette, hogy az egyetem vezetői a főállású oktatók alkalmazását miskolci letelepedéshez kötötték. Erre lehetőség is volt, mert a város és a megye a szükséges lakásokat biztosította. A miskolci jogi képzés kedvezően hatott a jogi oktatás egészére: a nappali tagozat aránya országosan 38,5%-ról 58,8%-ra emelkedett. Ezen belül a budapesti kar részvételi aránya 52,3%-ról 36%-ra csökkent, tehát a vidék szempontjából kívánatos átalakulás is megtörtént. Teljesült a regionális szintű elvárás is, a nappali hallgatók 80%-a a vonzáskörbe tartozó megyékből jelentkezett. Az oktatás megszervezése után felmerült a karrá alakulás igénye. Az intézet megalakulásától kezdve kari jelleggel működött, képviselői részt vettek az egyetem vezető testületeiben, az intézeti tanács és az igazgató kari tanácsi, illetve dékáni jogkört gyakorolt. Az időközben kibővített karközi bizottság gyakorolta azonban a kari tanács személyi kérdésekkel kapcsolatos jogkörét. Az intézeti , tehát a hazai és külföldi jogászképzés szokásaitól eltérő szervezeti forma félreértésekre is okot adott. Az egyetem tanácsának kezdeményezésére a Minisztertanács 1027/1983. (VII. 12.) számú határozatával 1983 szeptember 1-i hatálylyal az intézetet karrá nyilvánította . A szervezeti önállóság elnyerése után határozott lendületet vett az oktatói alkalmazások ügye. Az utánpótlást jól szolgálta a demonstrátori rendszer, az első végzős évfolyamról kari alkalmazást nyert kiváló