Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

vetkezett a közvélemény előkészítése, miszerint a császár a társadalom jólétének előmozdítására a szemlélődő rendeket eltörli, hogy az egyházi holt vagyont az aktív nemzetgazdaság szolgálatába állítsa. A rendek felszámolása 1782-ben kezdődött és hazánk területén 134 férfi- és hat női rendház szűnt meg. A jezsuiták középiskoláit átvállaló bencések, premontreiek, ciszterciek éppen úgy feleslegesek voltak az állam szemében, mint a pálosok, jóllehet társadalmi hasznosságuk vitán felül állt. Ez utóbbinál egy belső viszálykodás lehetőséget teremtett a beavatkozásra és a bécsi udvar kapva kapott az alkalmon: II. József 1786. február 7-én aláírta a rend eltörléséről intézkedő rendeletet, amelynek kihirdetését március 20-ra, végrehajtását pedig augusztus 20-ra tűzte ki a helytartótanács. Ekkor a magyar rendtartománynak 24 monostorban illetve rezidencián összesen 313 tagja volt. A feloszlatást példás szakszerűséggel hajtották végre a megbízottak, a leltárak még a szerzetesek celláinak falán függő szentképeket is tartalmazták, mint kincstári tulajdonba átment vagyontárgyakat. A pálosok ingóságait, könyvtárait, néha még templomi berendezéseit is készpénzzé tették és a vallásalaphoz juttatták, már ami a végrehajtó tisztviselők javadalmazása után megmaradt. A földvagyon szintén a vallásalapra szállt, ami az idős és beteg szerzeteseknek megélhetést alig biztosító nyugdíjat adott. A munkaképes szerzetesek világi papként vagy a lelkipásztorkodás, vagy a tanítás területén helyezkedtek el. Néhányan katonalelkészek lettek, hogy az előző századok vitéz katonáiból pálos remetékké vált, szentéletú elődök emlékét még egy emberöltőn át tovább éltessék.

16 A Krisztus testéről nevezett diósgyőri monostor A pálos szerzetesek böjti szokásainak részletes ismertetésére e tanulmányban nem került sor, természetesen náluk is a hal volt az egyik legfontosabb böjti táplálék. Ennek köszönhetően maradt fönn a diósgyőri monostor első okleveles említése 1304-ből, amikor is az Ákos nembeli Ernye bán fia, Borsodi István nádor a Tisza partján túl, Szabolcsban az Erweyen nevű halastavát adományozta a monostornak.

17 Ezen kívül 29 birtokadományról van tudomása a rend történetírásnak a középkor végéig. Az adományozók között van egyszerű polgárember (Kis Miklós, 1408), esztergomi kanonok (Dömötör, 1343), kartauzi szerzetes (Mihály perjel, 1406), apát (Jakab, 1452), nemesemberek (Gaczali 16 Pálos rendtörténeti tanulmányok. Szerk.: Sarbak Gábor. Csorna. 1994. 17 Gyéressy Ágoston Béla-Hervay Levente Ferenc: Documenta Artis Paulinorum. A magyar rendtartomány monostorai. I. Bp. 1975. 68-98.