Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

György özvegye, Katalin, Péter és László, 1511), nádor (Borsodi István, 1304, 1313), és uralkodók sora (Nagy Lajos, 1373, 1377; Erzsébet királynő, 1373; Zsigmond király, 1387; Ulászló király, 1440; Szapolyai János, leendő király, 1500; Mátyás király, 1460; II. Ulászló, 1500; II. Lajos király és felesége, Mária királynő, 1516). Valójában a teljes középkori magyar társadalom, mármint az adományozásra képes része, jelen van az oklevelekben, s ez általánosságban a pálosok, ezen belül a diósgyőri szerzetesek társadalmi elfogadottságát igazolja. Maguk az adományok: halastavak, szőlőföldek, szántók, malmok, azok javításához szükséges fa, só a Máramarosi Sókamarából, mentesség a tokaji vám megfizetése alól, adómentesség, s a legfejedelmibb ajándék Mátyás királytól évente tíz hordó bor, amit a szerzetesek Miskolcon mérethettek saját hordóikba (. . . in civitate Myskolcz singulis annis decern vasa vinorum ducillando fratres habeant facultatem a ducillo - édes hangzású szó, Bartal Antal szerint bormérés, borfejtés igéje). A világiak tehát a maguk módján törődtek a közösséggel. És az egyháziak? Kanonok, perjel, apát jelen volt az adakozók között. Ennél fontosabb, hogy az avignoni pápák közül az egyik, XII. János 1333-ban oltalmába vette a diósgyőri monostort. Neve a rendtörténet egyetemes részének ismertetésénél már felbukkant, mert ő volt az, aki összeíratta a kalocsai érsekkel a pálosok házait. Mivel érdemelhette ki a diósgyőri remeteközösség a pápa védnökségét? Minden bizonnyal ügyes szószóló segíthette az avignoni pápai udvarban, aki a védelemkérést megfelelő formában elő tudta terjeszteni. Általában a pálosok és Avignon vidéke közötti, máig nem tisztázott kapcsolatra a liturgiatörténeti kutatások világítottak rá. Am a jelen esetben maga a monostor neve: „Krisztus Teste" is jó ajánlólevél lehetett. Ez a félszázadnál csak valamivel idősebb, magyarul Űrnapja ünnepre utalt; egyszerre bizonyítva a közösség viszonylag rövid múltját, valamint azt, hogy a messzi magyar földön az akkor időszerű teológiai áramlatokra odafigyeltek a pálosok. Ugyanis a liége-i archidiakónusból lett pápa, IV. Orbán (1261-1264) a bolsenai eucharisztikus csoda kiváltotta döbbenet hatására rendelte el az egész egyházban az Úr testének és Vérének ünnepét; felelevenítve Szent Julianna látomását, ami még archidiakónus korában jutott tudomására, és megíratva az ünnep officiumát nem kisebb hittudóssal, mint magával Aquinói Szent Tamással. Nem túlzás azt állítani, hogy a diósgyőri pálos monostor Krisztus Teste elnevezése újszerűségével azonnal rokonszenvet keltett a pápai udvarban. Kik lakták a monostort? Jámbor, remetéskedéshez vonzódó, szótlan, vagy szófukar, zordon férfiak. Ez a közhely igaz, de túl általános, bárhol és bármely férfirend tagjairól elmondható. Két diósgyőri szerzetes emlékét Gyöngyösi Gergely őrizte meg a rendi krónikában. „Az Úr