Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Balogh Judit: Adalékok a miskolci ügyvédség történetéhez

megalakult az első ügyvédszervezet, az Ügyvédegylet. A következő években vidéken sorra jöttek létre az ettől szervezetileg független, önálló érdekképviseleti fórumok. A Belügyminisztérium jóváhagyásával Miskolcon is megalakult az Ügyvédegylet. A polgári átalakulás jogcentrikus, liberális szemléletének megfelelően e korszakban minden egyéni jogot törvényben rögzített szabályban kívántak érvényesíteni. Alapja volt ez az eszmei viszonyulás az ügyvédi tevékenységnek is, s e törekvés jegyében kezdődtek el 1870-tól az Ügyvédi Rendtartás előkészítő munkálatai. A jogi szabályozás célja elsősorban az ügyvédi működés feltételeinek, az ügyvédek jogainak és kötelezettségeinek, fegyelmi felelősségének, valamint az ügyvédi kar szervezeti felépítésének törvényes rendezése volt. A tervezet vitájában, melyben az ügyvédek is aktívan részt vettek, központi kérdésként vetődött fel a kötelező kamarai tagság, melyben az ügyvédek nagy része az egyéni szabadságjogok korlátozását látta. A törvényben megfogalmazott kritériumoknak az ügyvédi működést a továbbiakban jelentősen meghatározó hatása abban állt, hogy az új rendelkezés az ügyvédi hivatás gyakorlásának addigi rendszerétől három ponton elemi eltérést tartalmazott, így a jogi képviselet ellátásához az új rendelkezés szerint kötelező volt a jogi doktorátus, az ügyvédi vizsgára bocsátás előfeltételeként nem kettő, hanem három évi joggyakorlatot írt elő, illetve bevezette a kamarai rendszert

11

. Az Ügyvédegyletet tehát az ügyvédi rendtartás és az ennek felhatalmazása alapján kiadott igazságügyminiszteri rendeletek alapján felállított Ügyvédi Kamara váltotta fel. Az 1874. évi XXXIV. tc. értelmében területenként kamarákat kellett szervezni az ügyvédek hatékonyabb érdekképviselete, az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvása, az ügyvédek kötelességteljesítésének ellenőrzése céljából, valamint azért, hogy e testület véleményével és javaslataival az ügyvédek részéről segítséget nyújthasson az igazságszolgáltatás célzott reformjához

12

. A Kamara megalakulásával tartós szervezeti kereteket kapott a miskolci ügyvédtársadalom. A kamarák illetékességi területének meghatározása a törvényszékek földrajzi elhelyezkedése alapján történt. Pauler Tivadar igazságügy miniszter 1874. december 28-án kelt rendeletében 28 kamarai székhelyet jelölt meg, köztük 16. sorszám alatt Miskolcz szerepelt

13

. 11 Magyar Törvénytár 1000-1895. Budapest 1896. 1872-74. évi törvénycikkek 333351. old. 12 1874:XXXIV. törvénycikk 19.§-a alapján. 13 Lásd: 36.725/1874. sz. IM körrendelet, később 31.632/1875. IM. rendelet 1875. okt. 25.