Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Balogh Judit: Adalékok a miskolci ügyvédség történetéhez

Kamaránk megszervezése azonban nehézségekbe ütközött, ugyanis e körrendelet alapján a miskolci kamara illetőségi területébe tartoztak a Gömör megyei ügyvédek is. A számbelileg a miskolciakat jóval meghaladó gömöri ügyvédség tiltakozni is próbált a közös kamara ellen, de kérelmük nem talált támogatásra.

14 A kamara alakuló közgyűlésére 1875. február 4-én került sor Máry Pál miskolci ügyvéd korelnök vezetésével. A számbeli többségre tekintettel a miskolci ügyvédek a megalakítandó kamara elnöki tisztét és négy választmányi helyet a gömörieknek ajánlottak fel. A források szerint 262 alapító tag többsége azonban az alakuló közgyűlésen nem jelent meg, hanem szavazatát írásban adva le választotta meg a közgyűlés a Miskolci Ügyvédi Kamara első választmányát illetve első elnökét, Répánszky Lajos miskolci ügyvédet

15

. Ettől kezdődően az ügyvédi kar kikerült a bíróságok „gyámkodása" alól, és az ügyvédek szakmai irányítását, felügyeletét, valamint a fegyelmi ügyek rendezését az ügyvédek saját fóruma végezhette Miskolcon is. Az ügyvédségnek az új szervvel szemben elvárásai voltak, amelynek azonban a Kamara már kezdetben is csak részben tudott megfelelni. Gyakorlati tevékenysége lényegileg adminisztratív teendők ellátásában nyilvánult meg, az önkormányzati jelleg háttérbe szorult, a pálya mindinkább individuálissá vált. Az Ügyvédi Kamara feladatai közül az érdekvédelem, ezen belül elsősorban a gazdasági érdekvédelem volt az, amelynek folyamatosan az ügyvédek többségének megelégedésére tett eleget (a leggyakrabban kifejtett fegyelmi tevékenység mellett). Sorra küldte el véleményeit a legkülönbözőbb tárgyú törvényjavaslatok előkészítő bizottságainak. Véleményezte a Polgári Perrend-tartás illetve az ügyvédi rendtartás módosításának (így az ügyvédi numerus clausus bevezetésének, az ügyvédek díjazásának) sokszor felmerülő tervezeteit, az Országos Ügyvédtanács által létrehozni kívánt nyugdíjintézet tervét, az okirati kényszerről szóló törvénytervezetet, stb. Rendszeresen a megvitatandó kérdések között szerepelt az ügyvédi kirendelések problémája is, hiszen a miskolci ügyvédek sérelmezték, hogy a csekély anyagi elismeréssel járó, ám egyre szaporodó kirendeléseket csaknem kizárólag nekik kell ellátniuk

16

. A Büntető Perrendtartás életbe léptetése után az ügyvédek jogait sértő gyakorlat alakult ki azáltal, hogy a büntető ügyekben hivatalból kirendelt védő díjait az államkincstár nem térítette meg. A későbbiekben a Házassági törvény által megjelölt, szintén kirendeléses alapon eljáró házasságvédők díjazásával kapcsolatban 14 Dokumentum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara irattárából. 15 Dokumentum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara irattárából. 16 Tallózás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara irataiból.