Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

Orbán pápa ennek eredményeként 1643-ban megerősítette és jóváhagyta az átdolgozott rendi konstitúciót.

15 Barokk kori megújulás A pálosok a budavári győzelem (1686) után szerettek volna mielőbb visszatérni az ország szívébe, ezért két pálos szerzetes hamarosan megjelent, hogy fölkutassa a rend egykori monostorait, birtokait és bejelentse a jogos igényt. A pálosok az anyagiak terén is gondos gazdáknak bizonyultak. Birtokaikkal, ha csak lehetett, már a hódoltság alatt is igyekeztek valamiféle kapcsolatot tartani, legalább elméletben, emlékezetben megőrizni a birtokjogot. A török uralom megszűnte után pedig birtokjogaikat érvényesítették és a visszaszerzett területeken újjászervezték a mezőgazdasági termelést vagy erdőgazdálkodást, mint például a pilismaróti uradalomban. Főként a Felvidéken nagykiterjedésű, kiváló minőségű erdeik lévén, a pálos testvérek híres fafaragók, asztalosok voltak, monostoraik, templomaik berendezéseit maguk készítették. A magyar rendtartományt 1721-ben 17 monostor, illetve rezidencia alkotta, 161 rendtaggal. Ez a komoly fellendülés egyenes következménye volt az előző században végbement belső reformnak, valamint az új rendi szabályzat kidolgozásának, amely 1726-ban jelent meg Rómában és került bevezetésre a következő év során a magyar rendtartományban. A XVIII. században a pálosok tevékenysége számukra szokatlan területen jelentkezett, ugyanis részt vállaltak a világi ifjúság oktatásában. A jezsuita rend 1773-ban történt eltörlése utáni években Horvátországban a pozsegai és a varasdi, Magyarországon az ungvári, székesfehérvári, szakolcai, szatmári és sárospataki gimnáziumokat a pálosok vették át és igyekeztek bizonyítani társadalmi hasznosságukat. A pálosok másokhoz hasonlóan jól érzékelték a jozefinizmus egyházpolitikájának előretörését már a névadója színrelépése előtt. A jozefinista, magát felvilágosodottnak hirdető, valójában egyházellenes politika kitalálói előbb a szerzetesrendek belső életét dúltak fel rendelteikkel, majd akadályozták, később nyíltan megtiltották új rendtagok felvételét, végül elkezdték a szerzetesi élet teljes felszámolását. II. József császár 1781-ben aláírta azt a rendelkezést, amely a külföldi, római elöljárókkal fönntartott kapcsolatokat megtiltotta. Ezután kö15 Galla Ferenc: A pálosrend reformálása a XVII. században. Bp. 1941.