Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Balogh Judit: Adalékok a miskolci ügyvédség történetéhez

A reformkor eszmerendszere különös lendületet adott az ügyvédség fejlődésének is. A születés nem volt többé az ügyvédkedés korlátja: e hivatást ezentúl gyakorolhatta minden, megfelelő képzettséggel rendelkező, magyar állampolgárságú férfi, akár nemes, akár nem; de még mindig ki voltak zárva a nők, továbbá a zsidók (mert „ezek már vallásuknál fogva csak tűrtek voltak, de másrészt a keresztény egyházjogot sem tanulták, s az általános ügyvédi esküfogadásra sem kényszeríttethetvén, e pályára nem bocsáttathattak, hacsak ki nem keresztelkedtek"- írja Kun László indokolásul

7

). A reformkor szelleme mozdította az ügyvédeket arra, hogy egyre inkább foglalkozzanak az általuk művelt gyakorlathoz kötődő elméleti, tudományos munkákkal is, miáltal az ügyvédkedés a legjelesebbek számára megszűnt pusztán kenyérkereső mesterség, sablonszerű ügyeskedés lenni. Mindezek hatására a reformkorban az ügyvédek száma, tekintélye és munkájuk színvonala egyaránt emelkedett. A város életében jelentékeny tényezőként szereplő ügyvédek 1848/49 megyei eseményeiben, csatáiban is részt vettek

8

. A forradalom azért megemlítésre méltó esemény a magyar, s ezen belül a miskolci ügyvédség történetében is, mert kb. ekkortól kezdődik el az ügyvédek egységesedése, ügyvédi karrá történő szerveződése. Különös okot adott erre az 1852. július 24-én kelt császári pátens, az ideiglenes ügyvédi rendelkezés, amely azáltal, hogy a jogi képviselők működését igazságügy-miniszteri kinevezéshez kötötte, Miskolcon is a felére csökkentette a kinevezett ügyvédek számát

9

. E radikális intézkedés mai szóhasználattal élve „átvilágítást" jelentett, azaz a jogi képviselők forradalom alatti tevékenységének megvizsgálását, politikai szempontú értékelését. Ezt követően ügyvédi gyakorlatot csak politikailag feddhetetlen ügyvédek folytathattak. A vizsgálaton megfelelő eredménnyel átesett személyeket új szakvizsga letételére kötelezték, melyre 1855-től Pesten került sor. Ezt követte a szám szerint 31 miskolci ügyvéd kinevezése. Az érdekvédelem szükségességét erősítette az a tény is, hogy újabb ügyvédi kinevezésekre csak 1865-ben került sor, amikor a miskolci ügyvédek száma 37-re emelkedett

10

. Ekkor azonban Pesten már 7 Kun: 242. old. 8 Fényes bizonysága ennek, hogy a katonai eseményekről Sáfrány Miklós ügyvéd emlékiratai nyomtatásban is megjelentek (Sáfrány Mihály Miskolci Református Lyceumot végzett diák az 1848-49. szabadságharcban önként résztvett honvédtüzér hadnagy később lelkipásztor emlékiratai. Összeáll.: Sáfrány Géza, Miskolc, 1941.), az ügyvédek tevékenységéről pedig Szemere Bertalan is megemlékezett. 9 Dokumentum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara irattárából. 10 Dokumentum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara irattárából.