Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

A pálos rend hanyatlása A mohácsi csatát követő gyors, de annál súlyosabb pusztítás során két hét alatt Buda környékére érkeztek a török csapatok, elpusztítva Budaszentlőrincet, Zsámbékot és több más, ekkor összesen tizenegy monostort. Hosszan lehetne sorolni, miként menekültek el a szerzetesek a monostorokból a következő másfél évtized során, Buda 1541-es eleste után ez a folyamat visszafordíthatatlanná vált. A szerzetesek egyrésze Felvidékre vagy a Dráván túlra, esetleg külhonba menekült, mások eldugott falvakban húzták meg magukat a szántóvető nép között. A hódoltság mellett a reformáció terjedése is segítette monostoraik elnéptelenedését. A bizonytalan közállapotok miatt a főúri családok erőszakossága a pálosokkal szemben fokozódott. Ahol a remeték a törököktől békén maradhattak, ott a hatalmat megtestesítő feudális urak léptek föl ellenük, hogy szerény birtokaikat megszerezzék. A diósgyőri monostor pusztulása az 1540-es évek derekán ennek a folyamatnak egy mozzanata. A szomorú közállapotok ellenére a pálosok rendje volt az egyetlen, ha a ferenceseket figyelmen kívül hagyjuk, amely néhány monostorában képes volt a folyamatosságot minden nehézség ellenére megőrizni. Ezek: Máriavölgy, Csáktornya, Lepoglava, Remete. A máriavölgyi monostor távol a törökdúlta területektől, közel Nagyszombathoz és Pozsonyhoz, a királyi Magyarország katolikusainak két fellegvárához, idővel átvette Budaszentlőrinc szerepét; a rend központjának számított és a generális perjelnek otthont adott. A déli területek számára Lepoglava számított központnak, hogy 1700-tól kezdve majd a horvát tartomány legfőbb helye legyen. Saját liturgiájukat az 1600-as generális káptalanok föladták, annak néhány maradványát őrizték csak a továbbiakban. A XVII. század elején a pálos rend helyzete az anyagiakat illetően megszilárdult, ugyanakkor lelkiekben és a fegyelem terén meggyöngült. A rendfőnökök ezt érzékelték és maguk szorgalmazták a belső reformokat. VIII. Orbán pápa (1623-1644) Marnavics Tomkó János boszniai püspököt bízta meg a pálosok ellenőrzésével és a püspök Róma felé 1634-ben tett jelentést. Közben a belső reform megerősödött, valamint sikerült visszaszerezni újabb monostorokat. E két folyamat egymást segítve lehetővé tette a reformok hosszú távú megszilárdulását és egy évtized sem múlt el, amikor Lippay György primás (1642-1666) már komolyan támogatta a pálosokat. VIII.