Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

gelytől más művek is fönnmaradtak. Epitoma (Róma, 1512-1519) a rendi vezetők kötelességeit tárgyalja, a Directorium (Róma, 151 után) a rend szervezetéről értekezik. A Decalogus de sancto Paulo (Róma, 1516) a pálos rendet a külhoni érdeklődőkkel ismerteti meg tíz szentbeszéd keretében. A Declarationes constitutionum (Róma, 1518-1520) a rend szabályait és a hozzájuk fűzött magyarázatokat adja főként a növendék szerzetesek kezébe. O írt magyarázatot az ágostonos Regulához, a Jelenések könyvéhez és az Énekek énekéhez is, amennyiben a Gregorius Coelius Pannonius név mögött a krónikaíró pálos rejtőzik.

14 Gyöngyösi Gergely nem egyetlen tollforgatója volt a remeterendnek. A már említett Hadnagy Bálint István generális perjel parancsára megírta az égi védnök Pál hivatalos életrajzát (kinyomtatva: Velence, 1511), amelyhez hozzáfűzte az ereklye-átvitel történetét valamint a budaszentlőrinci sírnál végbement csodák jegyzékét, Remete Szent Antal életrajzát meg latin nyelvű imádságokat, verseket. Szombathelyi Tamás, kétszer generális perjel volt, emellett maradt ideje összeállítani az ágostonos Regulához magyarázatot mások műveiből és az Exhortatorium című írásában megvitatni a rendi élet kérdéseit. Jelentősebb nála Csanádi Albert költő, aki 1494-ben lépett a rendbe, hitszónok, több házban perjel, az újoncok elöljárója volt. Remete Szent Pál átviteléről írt verses zsolozsmája végleges helyét a november 14-i ünnepen találta meg. A humanisták kedvelte veretes latin verselést a hit és az égi védnök ünneplésének szolgálatába állítva Csanádi Albert azt példázta, hogy a magyar alapítású szerzetesrendben a keresztény hit és a kor műveltségeszménye nem ellenségek, hanem testvérek voltak. A világvég-várás első ismert képviselője a pálosoknál Bátori László a XV. század derekán. Egy ideig a budaszentlőrinci monostor közelében, a Hárshegy egyik barlangjában remetéskedett követőivel, s számukra készítette el a magyar nyelvű Szentírást magyarázatokkal és jámbor olvasmánynak az ugyancsak népnyelvű válogatást a szentek életrajzaiból. Tényleg ő fordította volna le magyarra az egész Szentírást? Valószínűbb, hogy a már meglévő, általa ismert fordításokat, magyarázatokat gyűjtötte egybe. Ez a néhány, rövid időn belül működő és alkotó, tanult és művelt pálos remete példája elégséges cáfolat arra az alaptalan vádra, miszerint a pálosok a tanultsággal nem törődtek, sőt azt megvetették. Eredetiségük éppen abban rejlett, hogy a remetehivatást a legteljesebben megőrizve tudták megőrizni a szerzetesség ősi kincseit és befogadni a legújabb értékeit. 14 Sarbak Gábor: A középkori pálos írásbeliség hazai emlékei. Kandidátusi értekezés. Bp. 1994. - Tarnai Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik". Bp. 1984.