Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

tott rendtársával együtt a rendi vezetésbe nagyobb beleszólást, több jogot követelt a kevésbé iskolázott testvérekkel szemben, ám a többiek az ó'si egyszerűséghez ezen a téren is ragaszkodtak és a követelés nem teljesült. A belső béke megőrzése érdekében a rend Mihályt visszaküldte Párizsba, hogy ott a héber nyelvet tanulja. Számos kódexet vitt magával, sorsának további alakulásáról nem maradt fönn megbízható értesülés. Gyöngyösi Gergely rendtörténeti műve már említésre került. Őt egy-két évtizeddel megelőzve Zalánkeményi János és Dombrói Márk kezdtek a pálosok történetének adatait egybegyűjteni tudatos kutatómunkával. A monostorokat járva átolvasták a meglévő okleveleket és tanulmányozták a rendi káptalanok írásba foglalt és összegyűjtött határozatait. A nagy mű egybeszerkesztése, végleges megfogalmazása a középkorvég s újkorelő legkiemelkedőbb pálos szerzetesének lett öröksége és feladata. Gyöngyösi Gergely generális perjelként 1520—1522-ben állt a rend élén, majd folytatta az elődei által megkezdett munkát s még a mohácsi csata éve, 1526 előtt befejezte. Hivatali kötelességéből eredően rendfőnökként végiglátogatta a külhoni pálos monostorokat és számos, a helyszínen följegyzett adattal tért vissza Budaszentlőrincre. Példa is volt előtte, egy névtelen szerző és egy általa ismert rendtársa műve. A névtelen szerző, bizonyára a pálosok köréből, Remete Szent Pál ereklyéinek Budára s onnan a főmonostorba történt átvitelét örökítette meg, föltehetően még a XIV. század végén. Ezt a históriát évente egyszer, az átvitel ünnepén, november 14-én a zsolozsma éjszakai órájában végigolvasták. A másik szerző a XVI. század első évtizedében alkotó Hadnagy Bálint, aki Lórántházi V. István generáli perjel (14961500) rövid életrajzát megírta. Gyöngyösi Gergely ezt később, három fejezetre osztva a krónikába fölvette. Értesüléseit a pálos rend vezető személyiségei, a generális perjelek köré csoportosította, s ebben a más szerzetesrendek krónikái adta példákat követte. A pálos rendtörténet egyedi vonását jelentik azok a rövid, több szerzőtől származó versbetétek, amelyeket Gyöngyösi Gergely az események, személyek jelentőségének kiemelésére használ. A mű eredetiségét ezek az átvételek nem csökkentik, amint az sem, hogy a németalföldi devotio moderna lelkiségi irányzat neves képviselője, Kempis Tamás Dialógus című műve segítette a magyar szerzőt mondandója megfogalmazásában, kifejezésekkel sőt egész mondatokkal. Részben Gyöngyösi Gergely a Liber viridis (zöld könyv) nevű kódex szerzője, amely első részében 68 pálos monostor okleveleinek regesztagyújteménye, második felében pedig - ismeretlen pálos szerzetes másolatában - főként pápai bullákat tartalmaz. Az öszszeírás monostorainak sorrendje útiállomásainak egymásutánját követi; s egészében forrásgyűjtemény a krónika számára. Gyöngyösi Ger-