Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

Lengyelország első pálos monostora, Czestochowa mögött Nagy Lajos állt. Lengyelországban a továbbiak során a pálos szerzetesek 45 kisebb-nagyobb monostort létesítettek. A XV. század további külhoni terjeszkedésnek volt tanúja. IX. Bonifác pápa (1389-1404) az Itáliában tanuló pálosokat 1401-ben azzal segítette, hogy engedélyezte számukra valamennyi egyetem látogatását, a Curia szerkönyveinek használatát, a misézést és prédikálást. A két osztrák monostor (Ranna 1414, Bécsújhely 1476) mellett jelentős nyereségnek számított az, hogy a pápa 1454-ben rájuk bízta a római Monte Celion álló Santo Stefano Rotondo templomot. A portugál remeték tíz évvel később csatlakoztak a pálosokhoz több mint húsz remeteséggel, ám 1571-ben kiváltak a rendből.

12 Szellemi élet a pálosoknál Az istentisztelet két fő része, a szentmise és a zsolozsma döntő módon meghatározta a pálos rend lelkiéletét az első remeték egybegyűltétól kezdve és lelki valamint szellemi életüknek egyszerre szolgáltatta alapját és végcélját. A rendalapító Özséb pilisi magányába magával vitt az esztergomi székesegyházban kialakult és az érseki tartományban elterjedt rítust, amely a frank-római liturgia magyar változata. A pálosok istentisztelete tehát jelentős mértékben egyezett a magyar egyházak anyja és feje, Esztergom liturgiájával. Több jel utal arra, hogy a későbbiekben a remeterend hűségesebben őrizte meg ezt, mint maga az érsekség. Az ágostonos szabályzat követésének tulajdonítható Szent Ágoston fokozat tisztelete, a remete-atyák, Szent Pál és Szent Antal mellett. A névtelen magyar ágostonos kanonok által írt Flos cleri, norma praesulum (Papság virága, elöljárók szabálya) kezdetű, Szent Ágostont dicsérő himnuszt a pálosok is énekelték és ők őrizték meg az utókor számára. Az esztergomi szokással ellentétben Remete Szent Pál testvérei az éjszakai zsolozsma kezdetén himnuszt énekeltek az ágostonos kánonokat és a nyugati egyházak többségének gyakorlata szerint. Ez a komoly eltérés a hazai általános gyakorlattól tekintélyes számú himnusz ismeretét követelte. Himnuszok, szekvenciák, ünnepek egész sora tanúsítja az esztergomi rítushoz járuló, azt fő vonásaiban nem, de részleteiben módosító ágostonos befolyást. 12 Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. ML, Bp., 1938-1940., I. 26-27. 252., 307-310., II. 63-65.