Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

alatt szállították ki a lagúnák városából Szent Pál maradványait, nehogy a velenceiek megtudják és az ereklyék átadását megakadályozzák. A hónap vége táján érkezett a küldöttség hazai földre és a szent „hadizsákmányt" Budára vitték, ahol a királyi vár kápolnájában ünnepélyes, nyilvános tiszteletre kihelyezték. Innen november 14-én magától Nagy Lajos királytól vezetett ünnepi körmenet kísérte az ereklyét végsó' helyére, a szentlőrinci monostorba. Idővel külön kápolnát építettek a szent maradványait magában foglaló díszes márványkoporsó részére. A zarándokoknak engedélyezett búcsúk a későbbiek során tovább gyarapodtak. A búcsúnyerés lehetó'sége is hozzájárult ahhoz, hogy Budaszentlórinc az ország egyik legnépszerűbb zarándokszentélye lett, ám a döntó' tény az volt, hogy Nagy Lajos az ereklye magyar földre hozatalával Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta Magyarországot, s ettől kezdve a thébai sivatag szentje társvédőszentként szerepelt. A pálosoknak 1400 táján 47, 1470-ben 51, Mohács évében pedig 68 monostoruk volt Magyarország területén, a Dráván túliakat figyelmen kívül hagyva.

11 Ezeken kívül több mint húsz helyen viszonylag rövidebb ideig éltek pálos remeték. A szervezettséget segítette az is, hogy két vagy több monostor egy vikariátust alkotott és az 1470 táján összeállított jegyzék szerint húsz vikariátus volt az ország területén, élén egyegy vikáriussal, aki rendszerint a rangosabb monostor perjele volt. Nagy Lajos után Mátyás király volt az a magyar uralkodó, aki a pálosokat leginkább támogatta. A pálos rend külhoni sorsa A pálos rend terjeszkedése, az ország határain túlra, Szlavónia irányában már 1300 táján, nyugat felé pedig 1340-ben kezdődött, amikor Johannes Teutonicus generális perjel közvetítésével négy, délnémet területen lévő remeteség csatlakozott a pálosrendhez és küldött évente testvéreket a pünkösdi káptalanba, Budaszentlőrincre. Ezt a példát még további német remeteközösségek követték, s legalább tucatnyi monostor alkotta a német tartományt. Szlavóniában, a tengerparti Horvátországban és Isztriában a XIX. és XV. század folyamán szintén egész tartományra való pálos monostor keletkezett s működött rövidebbhosszabb ideig. 11 Hervay Ferenc: A pálos rend elterjedése a középkori Magyarországon. In: Társadalom- és műveló'déstörténeti tanulmányok. Mályusz Elemér emlékkönyv. Bp., 1984. 159-171.