Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
A miskolci iskolák - Pápay Sándor: 436 éves a miskolci „Evangélikus Református Főgimnázium" a mai miskolci Lévay József Református Gimnázium
A világosi fegyverletétel után az elsó' megtorló intézkedéseket az iskola elkerülte, mert a Helytartótanács rendeletére, miszerint össze kell írni mindazokat a tanárokat és diákokat, akik részt vettek a szabadságharcban, olyan ügyesen fogalmazott választ adott, hogy a retorzió elmaradt. Az iskolák életébe egyre jobban belenyúl a politika. 1849. november 6-án jelent meg báró Geringer Károly császári biztos rendelete a magyar tanügy átszervezéséről. Csökkenti a gimnáziumok számát, ezeket nyolc osztályúvá alakítja, s később meghatározandónak nyilvánítja az oktatási nyelvet, az 1851. december 10-én megjelent miniszteri rendelet az „Entwurf der Organisation der Gimnasium und Realschulen von Österreich", vagy röviden Organisations Entwurf részletesen szabályozta az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezetét, s ennek bevezetését szigorúan előírta minden iskola számára, ha nyilvánossági jogát meg akarta tartani. A rendelet előírja a tanítandó tantárgyakat, azok óraszámát. Meghatározza az iskolák tanári létszámát legalább 12 főben, a tanárok óraszámát 20-ban állapítja meg. A nem állami iskolák tanerőinek állami vizsga letételét írja elő, ha meg akarnak maradni az állásukban. Az oktatásban döntő szerephez jutott a német nyelv. A Helytartótanács elrendelte a magyar irodalom és a vallástan oktatása kivételével valamennyi tárgy német nyelvű oktatását. Az iskola szegénysége, a tanári állások betöltetlensége, a németesítő rendelet ellehetetlenítette az iskolánk működését. A rendeletek legtöbbje nemcsak az iskola önrendelkezését sértette, hanem legtöbbször a nemzeti létünk feladását jelentette. Ekkor, 1855-ben a tanári kar határozott tiltakozást terjesztett fel a Helytartótanácshoz. Ebben helyet kapott az egyháztanács azon határozata, hogy a német nyelvet tanítják tantárgyként, de a tanítás nyelvében ragaszkodnak a magyarhoz, a magyar nyelvű oktatás az iskolában nem adják fel. Már korábban felmerült a két protestáns iskola, azaz a református és evangélikus gimnázium egyesítésének kérdése és reménye. A szegénység kölcsönössége is ezt diktálta volna, most éppen a német nyelvű oktatás kérdésén felmerült ellentétek és viták lehetetlenítették el az egyesülést. Amint várható volt, a felirat következtében iskolánk el is veszítette nyilvánossági jogát, a megpróbáltatások még nem értek véget. Az állami hatóságok 1859-ben rendelték el az 1855-ben még elvetett Thun Leo gróf, közoktatási miniszter által elkészített Alkotmánytervezetet a magyarországi evangélikus és református egyházak számára. Ez a rendelet semmibe vette a református (és evangélikus) egyházak évszázados, hagyományos szervezetét, és az egyházak felügyeletét egy, a kormány által kinevezett főtanács irányítása és ellenőrzése alá helyezte volna. Ez a rendelkezés alapjaiban fosztotta volna meg a protestáns iskolákat autonómiájuktól és helyezte volna a
