Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Pápay Sándor: 436 éves a miskolci „Evangélikus Református Főgimnázium" a mai miskolci Lévay József Református Gimnázium

hám rektorprofesszor jól bevált tantervet dolgozott ki, miszerint az egyes tanárok szaktárgyaikat tanították, s annak megfelelően állították össze a tantárgyakat és azok óraszámát, s a tanítás nyelve német és latin lett. A II. Ratio Educationis lényegében sok módosítást hozott. Csökkentette a tananyagot a magyar nyelv oktatása 1806-tól kötelező, a német lesz rendkívüli tárgy. A reformkor megtermetté gyümölcseit az egész ország oktatási rendszerében. II. József halálával elkezdődik a magyar nemzeti öntudat ébredése. Diáktársaságok alakulnak a magyar nyelv művelésére, Sopronban indult, majd az ország iskoláiban folytatódott az önképzőköri diákmozgalom. Jelszavuk: „Ébredjünk! Haladjunk! Művelődjünk!" Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848 című monográfiájában a miskolci református gimnáziumban 1841-re teszi az önképzőköri diáktársaság megindulását. Két volt pataki diák indította el a mozgalmat a miskolci iskolában. Az önképzőkör tagjai minden év végén nyilvános ünnepséget rendeztek az Avasi templomban, ahol díszes közönség előtt felolvasták a titkári jelentést az évi munkájukról, és az Érdemkönyvbe írt munkáikból adtak elő. Volt külön egyesületi könyvtáruk. Értekezésekkel, versekkel, szépprózai, nyelvtudományi és filozófiai művekkel: szolgálták nemzetük és egyházuk ügyét. 1817-től eltörölték a magyar beszédért járó büntetést. Ugyanez évtől az iskolából távozó tanuló nyomtatott űrlapon bizonyítványt kap, de 1821-től minden év végén valamennyi tanuló is bizonyítványt szerez. 1829-től az iskola líceumként működött, majd 1833-tól a bölcsészeti-filozófiai osztály követelményeit határozták meg. Ezekben az években egyre nőtt a tanárok száma is. 1846-ban határozatot hoztak a 6 osztályos iskola 8 osztályossá fejlesztésére. 1838tól az iskola törvényeit lefordították magyarra, és úgy függesztették ki a tanulók számára. Az egyháztanács másik nagyjelentőségű intézkedése, hogy a miskolci reformátusok gyerekei számára bevezetétk az ingyenes és kötelező népoktatást. Az 1848-as események hírére városunkban is nemzetőrséget szerveztek. Az ifjúság Sáfrány Mihály preceptor vezetésével elhatározta, hogy 200 példányban kinyomtatják a 12 pontot, s csak az egyháztanács intő figyelmeztetésére mondtak le tervükről. Az ifjúság „őrcsapat" felállítását is sürgette, amely katonai kiképzés céljából jött volna létre. Az ifjúság heveskedését részben az egyháztanács, részben Palóczy László kitérő válasza lehűtötte, de az iskolának öt köztanítója így is jelentkezett nemzetőrnek. 1849-ben, miután az oroszok elfoglalták a várost a tanítás továbbfolyt, s ebben az évben 421 tanuló fejezte be sikerrel a tanulmányait.