Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Pápay Sándor: 436 éves a miskolci „Evangélikus Református Főgimnázium" a mai miskolci Lévay József Református Gimnázium

az iskoláztatásnak. A „Die Schule ist ein Politikum" elve ekkor bontakozik ki igazában. A korábbi időkben Miskolc iparos polgársága Kálvin hitét követte. 1701-ig Miskolc 6000 lakosából mindössze 20 család volt katolikus. A Rákóczi-szabadságharc idején Kun Miklós: Miskolc múltja és jelene, tekintettel a jövőjére című munkájában (10.1) 5 katolikus nemes és 4 katolikus nem nemes családot említ meg Miskolcon. Mégis az 173l-es I. Carolina Resolutio megjelenése után rohamosan megnőtt a katolikusok száma. A minoriták betelepítésével, a környékbeli katolikusok városba költözésével, a térítésekkel megindult a város rekatolizálása. Ezzel együtt járt a reformátusok kiszorítása a magisztrátusból. A katolikus iskoláztatás ügyét hathatós eszközökkel támogatták. Az 1712-15-ös, majd az 1722-23-as országgyűlés végén kiterjesztették a király felügyeleti jogát minden iskolára, így a protestáns iskolákra is, majd a Carolin Resolutio minden magasabb szintű — tehát 4 évfolyamosnál több osztályú iskola indítását királyi rendelttől tette függővé. Megtiltották, hogy az iskolák fenntartására a városok, községek a közköltségekből adjanak, segélyezzék az iskolákat. A protestáns iskolák ezeket a rendeleteket nehezen tudták átvészelni, hiszen eddig teljesen a város lakossága, áldozatkészsége tartotta fenn, a miskolcit is. A reformátusok jogait, iskoláit Mária Terézia 1755-ös szabadságlevele biztosította, mégis fokozatosan megváltozott Miskolc lakosságának összetétele nemzetiségi és felekezeti szempontból egyaránt. A XVIII. század vége felé erősen vegyes lakosságúvá vált. A vegyes vallású magisztrátus lemondott a református iskolák, így a gimnázium fokozatú iskola fenntartásában eddig betöltött szerepéről. Ez az esztendő, 1735 mindenképpen fordulópont iskolánk életében, mert ettől kezdve teljesen szétvált a város magisztrátusának és az ugyanez évben megalakult Tiszáninneni Református Egyházkerületnek az útja. Ettől kezdve a református egyház lett a fenntartója és felügyeleti szerve a református tanintézetnek. II. József kora újabb megpróbáltatást hozott iskoláinkra, így a miskolci református gimnáziumra is. A még Mária Terézia által 1777-ben elrendelt Ratio Educationis egységesítő törekvése, az egységes tantervek, tananyagok kötelezővé tételével sok ellenérzést váltott ki. Fóleg a német nyelv tanításának kötelezővé tétele, a magyar nyelvoktatás melléktárgyként való kezelése ütközött a nemzeti érzésbe, ezt a folyamatot betetőzte II. József német nyelvrendelete, a német nyelven való oktatást kötelezővé téve elrendelte, hogy a tanárok 3 éven belül tanuljanak meg németül. Egyébként még a XVIII. század végén a tanítási nyelv latin volt. A református iskolák, így a miskolci is, az autonómiájuk megsértését látták a központosított rendeltekben, ezért gyakran szembehelyezkedtek azokkal. Az 1787-ben a külföldről hazatért Komjáthy Abra-