Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Pápay Sándor: 436 éves a miskolci „Evangélikus Református Főgimnázium" a mai miskolci Lévay József Református Gimnázium

Olyan virágzó tanintézetnek kell iskolánkat tekinteni már a XVII. század második felében, amely befogadta a városi polgárok, kézműiparosok és a környékbeli parasztok tanulni vágyó, jó képességű fiait, sőt távoli megyeék - Szepes, Gömör, Sáros — tanulni akaró ifjait válogatás nélkül, gyakran más nemzetiségűeket, szlovákokat, ruténeket, németeket, más vallásúakat is, köztük nagy számban katolikusokat, evangélikusokat, görög keletieket, görög katolikusokat, később zsidókat is. A reformátusok iskolájának nem voltak gazdag patrónusai, alapítványai, földbirtokai (az idők múlásával egyetlen egy akadt, az az egy is a trianoni békében Romániához került), csak a hívek áldozatkészsége, meg a város jó szándéka tartotta fenn. Ezért az egyháztanács tandíjat szabott a tanulókra. A vidékiek, a más vallásúak magasabb tandíjjal járultak hozzá az iskola fenntartásához. Az iskola jelentős fejlődése egybeesett az ország sorsának rosszabbra fordulásával. A túzzelvassal folyó ellenreformáció, I. Lipót abszolutizmusa, majd a kuruclabanc harcok között kellett megtanulni élni. Előbb végig szenvedte többször a török dúlását, a Habsburgok önkényét, a diósgyőri királyi uradalom zálogbirtokosainak zsarolásait. Nemegyszer többfelé is adóztak a polgárok. Nem véletlen, hogy a város lakói a nemzeti felkelések idején Thökölyt, majd II. Rákóczi Ferencet szívből, lélekből támogatták. Meg is szenvedtek érte. A török kiűzése után 1686-ban a császári hadak feldúlták a várost, majd 1706-ban Rabutin (a kuruc énekekben szereplő Rabbátén) generális felgyújtotta a város lakóinak otthonát is. A tűzvészben az iskola elvesztette a könyvtárát és a levéltárát, s benne létének legősibb emlékeit. A város polgárai megőrizték a megpróbáltatások idején is kálvinista hitüket. A reformátusok és a beköltözött néhány katolikus család között vallási villongásokról nem tudunk. Ha szegényesen is - a naggyá fejlődött református kollégiumokhoz nem mérhetően - az iskola tanítási rendjét, folyamatát biztosítani tudta a város lakossága. Egyébként szerencsésnek is nevezhetjük városunkat és megyénket, mert az 1681-es soproni országgyűlésen Lipót Borsodot a vallásszabadságot élvező megyék közé sorolta. Rubatinn támadása után az iskolának nem maradt sem könyvtára, sem levéltára. Az iskola új törvénykönyvét, szabályzatát a régi (162l-es) sárospataki törvénykönyv alapján Kelmeky Gergely rektor állította össze. A magyarországi protestáns iskolák szervezésében általában a német iskolák szervezetét vették alapul. Ezekben érvényesült a legfőbb kálvini elv: az egyéniség érvényesülésének szabadsága. Természetesen az iskola szervezetet nem borították fel (Melanchton három Trotzendorf hat és Sturm kilenc osztályú iskolarendszerét), sem a tantárgyakat, de módot adtak mind a nevelői, mind a tanulók egyéniséggé fejlődésére. Ebben a humanista szellemben számolták fel a jobb