Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Kovács Sándor Iván: Kölcsey Ferenc lábnyoma elvész a miskolci porban

5689/400). Németből készült fordítás-kísérleteit nyújtja át Lévaynak „áttekintés" és részletes bírálat végett. Vajon mit válaszolt a „Drusza" ahogy Lévayt megszólítja - Kraudy József festő, pénztárnok, színész, könyvkereskedő és műfordító Schiller-átültetéseire? Válaszolhatott-e egyáltalán? Mert két hónap sem telik el, s újra eldördül egy öngyilkos fegyver, amely a második miskolci Kraudy életét oltja ki. A Miskolc-irodalomban leginkább Kraudy József könyvesboltalapítását emlegetik. „Az 1830-as években ő alapította az első könyvkereskedést Miskolcon". Komáromy József, aki ezt 1979-ben utoljára leírta, egyszersmind zavart keltett, mert éppen tőle tudjuk, hogy Szigethy Mihály miskolci nyomdásznak már 1813-ban meggyűlt a baja bizonyos „Stribenyi úr"-ral, aki „a városban lévő egyetlen könyvkereskedés tulajdonosa" volt. De mikor és hol, és hogyan és meddig működött a Kraudykönyvkereskedés? Ezt kellene tisztázni. Kölcsey-ösztönzést ilyen másodszori alapító gesztusban leginkább láthatnánk, ha tudható lenne, hogy a művészember Kraudy hallott-e (vagy akart-e egyáltalán hallani) Kölcsey Ferenc miskolci tartózkodásáról. Ha igen, az Lévay Józsefnek is tudomására juthatott általa. Vele ugyanis nemcsak Schiller-fordításait véleményeztette: Tompától s Lévaytól németre is fordított verseket. A Lévay-mű és hagyaték azonban éppúgy süket és vak Kölcsey miskolci lakozását illetően, mint minden más eddig áttekintett dokumentum. Lévaynak sem Kölcseyről irt verse (1890), sem kéziratos Kölcsey-előadása (1894) nem tud a miskolci lábnyomokról. Kraudy József Sesztina Zsuzsannát vette feleségül. Emilia lányuk 1853. február 11-én született. Ez a Kraudy Emilia kötötte azt a „különös házasságot" 1870. augusztus 23-án Soltész Nagy Alberttel (18461902), amely frigy utoljára egyesített oly módon „görög" genezisü „miskolci kincstár"-t a magyarral, hogy annak máig ható következményei Miskolc művelődését, iskolakultúráját nagy mértékben fel- lendítették. Kraudy József említett olajképei vejétől, Soltész Nagy Alberttől (a Miskolcot modernizáló nagy polgármester, Soltész Nagy Kálmán öcscsétól) kerültek 1901-1902-ben ajándékként a miskolci múzeumba. Soltész Nagy Albertnek az a rendkívüli értékű alapítványa, amit „a miskolci evangélikus-református egyháznak" hagyott „a fennhatósága alatt álló miskolci evangélikus-református főgimnázium céljaira", 1902. április 23-án szintén intézkedik olajképekről. A gazdag ügyvéd, egyházi főgondnok, takarékpénztári választmányi tag stb. alapítványi vagyonként Széchenyi utca 29. szám alatt fekvő házát és telkét hagyta a főgimnáziumra. (Helyén épült 1913-ban a háromemeletes ún. „Hitelintézeti Palota".) Kikötötte, hogy őt magát, valamint feleségét, Kraudy Emiliát és 1902. február 9-én elhunyt Béla fiukat fessék meg, s a képeket függesszék ki a „gimnázium tanácstermében", hátramaradt iratait