Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Kilián István: Irodalmi emlékek a Szűcs-naplókban

Öccse volt Szűcs Miklós, aki ugyanazokon a helyeken, ugyanazokban az iskolákban folytatta tanulmányait, ahol bátyja. Késmárki, eperjesi jogi tanulmányai után ugyancsak Palóczy László mellett folytatott országgyűlési gyakorlatot. 1840-ben Pesten volt ügyvédbojtár, s lett ezután Borsod megye tiszteletbeli alügyésze. 1843-tól magánügyvéd, 1845-tól táblabíró, 1846-tól árvaszéki ülnök, 1850-tól 1881-ig a Földhitel Intézet borsodi jegyzője és ügyésze volt. Működött a tűzkártérítő egyesületben, a takarékpénztárban. 1885-ben ment nyugdíjba, s 1886-ban halt meg. Szűcs Miklós naplójának 1849-ig terjedő' része megjelent, s részben ennek a kötetnek a bevezető' tanulmányában, részben pedig egyik levéltári évkönyvben kiadott tanulmányomban taglaltam Szűcs Miklós pályáját, naplójának értékét.

11 Mindkét napló rendkívül fontos forrása a kor történetének, helytörténetének, irodalmának. Mindketten gyakran írtak a helyi sajtóban. Sámuel a Pesti Hírlap levelezői tisztét vállalta el név nélkül, majd Naplójegyzetek 1800-1866-ig elindított egy sorozatot a Borsod-Miskolci Értesítő' hasábjain Egy újabb sorozatot kezdett a miskolci színészet történetéről. Közölte azokat a leveleket, amelyeket Palóczy László írt hozzá. Foglalkozott Miskolc nyomdatörténetével, irodalomtörténetével, s erről különböző publikációkat jelentetett meg. A szabadságharc történetének miskolci, borsodi vonatkozásairól is adott ki tanulmányokat. S kevesen tudják, hogy Szinnyei nagy, irodalmi névlexikonának a borsodi anyagát ő írta név nélkül.

12 Szűcs Miklós javarészben névtelenül vagy álnéven publikált. Álneveit ő tárta fel saját naplójában. Leggyakrabban XXX jel alatt közölte tanulmányait, tudósításait. A Pesti Hírlapban (y) jel alatt Vörösmarty és Deák miskolci időzéséról jelentetett meg egy tudósítást. írt azonban a miskolci színházról, a megyei közgyűlésekről, a vasútépítésről.

13 A két testvér publikációs listájának rövid áttanulmányozása után azonnal meg tehet állapítani hogy Sámuel inkább kultúrhistorikus, Miklós pedig elsősorban publicista volt. Naplóik azonban egyívásúak. Mindent szorgalmasan bejegyeztek, amit átéltek, s minden személyes élményükről, tapasztalataikról véleményüket is elmondták. Sámuel minden jelesebb eseménysort történészként összefoglal, levonta a megfelelő konzekvenciákat. A szabadságharc eseményeinek krónikáját Világos után összefoglalta, s megírta róla véleményét. Miklós csak leírt és közvetített, véleményt nem mondott, csak szárazon adta közre a 11 Kilián 1981. 10-16. In. Sz. M. 1981. 12 Publikációinak jegyzékét lásd Kilián 1966. 316-318. 7. sz. lábjegyzet. Javított változat: Kilián 1993. 326-327. 13 Szűcs Miklós publikációjának jegyzékét lásd: Kilián E. H. nélkül 330-332.