Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Magyarság, Bizánc és Európa

lináknak, melyek ugyanezzel a témával foglalkoznak. Mindmáig ugyanis igencsak nehéz helyzetben volt például az a régész, aki X-XII. századi, bizánci jellegű tárgyakra bukkant, mert annak vélt tudatában, hogy Szent István után már nem volt görög hierarchia Magyarországon, nem is merte leleteit egy későbbi időpontra datálni.

32 Egy új horizontban remélhetőleg sok olyan részletadat meg fogja találni helyét, amely eddig — jobb híján - téves értelmezést kapott vagy pedig a tudomány limbusába került. Európa és a magyarországi bizánci egyház A szórványos irodalmi emlékek és utalások alapján igencsak nehéz lenne megállapítani, hogy a hazai görög metropólia milyen kulturális szerepet játszott az új állam életében. Bencze L. feltételezi, hogy „létezett egy igen korai, esetleg több száz éves hagyománnyal rendelkező görög fordítóiskola, biztosan a XII. század előtt", melyről az általa összegyűjtött régi magyar bibliafordítás-töredékek tanúskodnak. „Ezt nyomta el lassanként a XI. században kezdődő latinizáció... Ezért tűnhettek el a görögből készült magyar nyelvű liturgikus szövegek és bibliafordítások... A görög iskola megléte az oka a „Miatyánk" korai szövegeiben fellelhető különbségeknek, a görög nyelv ismeretének Magyarországon, a korai fejlett filozófiai nyelvnek a XI-XII. században, az iskola megszűnése pedig a későbbi gyenge fordításoknak, fejletlen nyelvnek a XIV-XV. században.

33 A XII. század elején Pásztón Kerbanosz latinra fordít néhány részletet Damaszkuszi Szent János és Hitvalló Szent Maximosz műveiből, mégpedig Dávid pannonhalmi apát kérésére. A Damaszkuszi-fordítás elterjed Nyugaton is, többek között Petrus Lombardus is ezt használja.

34 Jób esztergomi érsek aktuális dogmatikai vitát folytat Démétriosz Tornikész közvetítésével magával II. Izsák császárral.

35 Ezek a tények azt igazolják, hogy a bizánci egyház európai integráló szerepet töltött be korában hazánkban. Visszaszorulása egyúttal annak az Európa-fogalomnak az alakulását is mutatja, amelynek súlypontja Konstantinápoly helyett újra Nyugatra siklott át. Ez az új, másik Európa azonban már egyre kevésbé volt érdekelt abban, hogy a régi, keresztény oikumené egészét igyekezzen megtartani a maga tel32 Vö. SZATMÁRI I., Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében, in. A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve - Studia Archeologica I. (1995), 248249. 33 „Ym fyw nekoed", in. Magyar Nyelvőr 1989. 400-401. 34 MORAVCSIK Gy„ Bizánc és magyarság, Budapest 1953. 101. 35 Uő. Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai, Budapest, 1984, 248-251.