Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Magyarság, Bizánc és Európa

jességében. Olyan földrész képe bontakozott ki, amelyben a hajdani három integráló tényezőnek: a görög kultúrának, a római jognak és a keresztény hitnek bizánci harmóniája felbomlott, az utóbbi faktor jelentősége erőteljesen csökkent, hogy aztán új ideológiáknak adja át a helyét. E hosszú folyamat elején Bizánc lassanként kiszorult az egyre nyugatibbá váló európai tudatból, s azonosították a helyét erőszakkal elfoglaló oszmán birodalommal, mely riválisként az európaitól markánsan különböző értékek hordozójává és militáns képviselőjévé vált. A török hódoltságban vegetáló bizánci egyház titokban igyekezett őrizni mindazt, amit Bizánc örököseként hordozott, ezt a törekvését azonban az új értékek felé forduló, s önmagát most már egyedüli Európaként értelmező Nyugat nem honorálta, hanem különféle eszközökkel igyekezett aszszimilálni. Századunk második felében az európai kultúra válsága sokakat rádöbbentett, hogy ennek gyökere a keresztény értékrend elutasításában keresendő. Újból ráirányul a figyelem azokra a közösségekre, akik emberfeletti áldozatok árán igyekeztek az evangélium hírét megőrizni és hitelesen továbbadni, s felértékelődik történelmi múltjuk is. A megújuló Európa nem nélkülözheti Bizáncot. Minden emlék, amely a magyarság és Bizánc kapcsolatáról tanúskodik, egyszersmind arról is szól, hogyan igyekezett népünk helyet találni magának Európában.