Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Magyarság, Bizánc és Európa
nyomokat hagytak a görög főpapok az egyház emlékezetében, mert még a XV. század elején is felemlegetik, hogy Kalocsa „nem csekély ideig schizmatikusok azaz görög rítusúak kezén volt." 27 Még egy kérdést fel kell tennünk: melyek lehettek Turkia metropóliájának suffraganeusai? Feltételezésem szerint azok, amelyek késeibb Kalocsa suffraganeusai voltak: az erdélyi, a bihari és a csanádi egyházmegyék. 28 Ezeknek ugyanis nem ismerjük az alapítólevelét, mint ahogy Kalocsáét sem, és létrejöttük jellegére és időpontjára eddig csak hipotézisek voltak. Amennyiben bebizonyosodna, hogy valóban a turkiai metropólia részei voltak, akkor ez alapításuk időpontját is korábbra tenné, pl. Erdély esetében még Géza fejedelem idejére. Mindenesetre Marosvár (Csanád) esetében nem egy új püspökség alapításáról, hanem egy orthodox püspöki széknek egy latin főpappal való betöltéséről kellene beszélnünk. A kalocsai egyháztartomány négy püspöksége szám szerint teljesítené a metropólia támasztotta követelményeket. Jelentős egyházi központ lehetett még Szávaszentdemeter, melynek monostora 1018 után újult meg, 29 s vélhetőleg Szent István volt az első kegyura is. Szer monostora is szóba jöhet egyházi centrumként, melyre bizonyság lehet az a XI. századi, Tau-alakú pásztorbot, amelyet az 1970-es években ástak ki a monostor templomának egyik sírjából, és viselőjét apátként vagy püspökként azonosították. 30 Titelről is szó lehet titulusa miatt, ugyanis a temploma a Szent Bölcsesség (Hagia Szophia) tiszteletére lett szentelve. Márpedig ismeretes, hogy csak kiemelkedő jelentőségű templomok kapták ezt a címet, valamilyen jelentős egyháztartomány vagy régió központjai (Konstantinápoly, Thesszaloniki, Monembaszia, Ohrid, Kijev, Novgorod). A turkiai metropólia meghatárolásához értékes segítséget nyújthat a patrociniumkutatás. Már most is jó eredményekkel kecsegtet a középkori Makedónia és Magyarország patrociniumainak összehasonlítása. 31 Nyilvánvaló, hogy Turkia metropóliájának kérdése pusztán írásbeli dokumentumok alapján nem dönthető el, de létezésének most már írásos evidenciája igen nagy segítséget nyújthat más történelmi diszcip27 1 42 0-ban kelt pápai supplicatio, mely szerint Scolari Carnianus váradi kanonok magának kérte a másutt elfoglalt érsek helyett a kalocsai egyház vezetését. In. LUKCSICS, XV. századi pápák ok. I. 91., idézi GYÖRFFY Gy., a szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása, in. MTA II. Oszt. Közleményei 1953, 342. 28 Vö. PÜSPÖKI NAGY P., Szent István egyházszervezete, in. Szent István, Budapest 1991, 76. 29 GYÖRFFY Gy., A szávaszentdemeteri görög monostor 339. 30 TROGMAYER 0., A pusztaszeri templomrom, in. Műemlékvédelem 36/2. (1992), 93. 31 Ezúton mondok köszönetet NAGY Zsoltnak, aki az ezzel a témával foglalkozó, készülő szakdolgozatának eredményeit rendelkezésemre bocsátotta.