Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Bócz Sándor: Miskolc zenei életéről

hangszeres szólistákkal. Ez viszont a hangversenyéletet és a pedagógiai munkásságot befolyásolta jóirányban. Egyes produkciók kórusfeladatát a „Harmónia dalárda" és a „Miskolci Altalános Munkásdalárda" oldotta meg. A kritika szerint kitűnően. A kritikus Hallóssy Kornél maga is jelentós zeneszerző', orgonaművész, zenepedagógus. Az opera előadások, igényességét igazolja, hogy a hazai neves szólistákon kívül olyan világnagyságok is felléptek operában mint Herman Jadlowkeer (1924) Leo Slezák (1926) Richard Tauber (1934) Teiko Kiwa (1931). Még 1939-40ben is tartott a színház operabemutatót. A háború után az 50-es években újra bemutatásra kerültek a színházban operaelőadások. 1953 és 57 között több opera és balett bemutatót tartott a teátrum. Különösen Mura Péter művészi munkásságát szükséges említeni, mert operai karmesteri munkája mellett az ó' nevéhez fűződik az elsó' vidéki önálló koncertzenekar szervezése. Az 1964-tól működő' Miskolci Szimfonikus Zenekar a város zenei életében csak a hangversenyélet szolgálatára jött létre, amelynek előde a Liszt Ferenc nevét viselő félamatőr, félhivatásos zenekar volt. Tagjai között tanárok, növendékek, amatőr muzsikusok is voltak. Amint arról már szó volt a város zenei élete a gyűjtő fogalma volt azoknak a művészeti együtteseknek (amatőr, fél- vagy egész hivatású) szólista kvalitású hangszeres, énekes művészeknek, akik a színházban hangversenytermekben, kamara estek keretében, zeneiskolákban egy célra fordították művészi munkájukat: minél teljesebb, minél színvonalasabb zenei élet megteremtésén munkálkodtak. Nemcsak a színházépítésben jeleskedett a város. Hosszú évek fáradozásai után 1901-ben sikerült zeneiskolát nyitni. Lányi Ernő zeneszerző és nép dalgyűjtő volt az első igazgató. Nemcsak minőségi oktatás folyt az új intézményben, de tekintélyes volt a növendékek létszáma is. (Az induló létszám 121 fő volt, 191922 között már 650 növendék iratkozott be a zeneiskolába.) Az iskola Városi, majd a világhírű hegedűművész névadásával Hubay Jenő zeneiskola lett. Tanári hangversenyek, növendékkoncertek gazdagították a koncert kínálatot. Maga Hubay Jenő is gyakran örvendeztette meg a közönséget játékával. 1950 után a zeneoktatásban új intézményi struktúra alakult ki, amely némi átszervezéssel a mai napig állandó. A „Zenepalota" hosszú ideig tartó társbérletnek adott otthont, ebből mára a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozat tanárképzője maradt együtt. Önálló alapfokú zeneiskolája három van a városnak. Az egyik az évtizedeken át a vasgyári kolónia területén működő Erkel Ferenc Zeneiskola. Különleges helyzetben volt ez az intézmény. Egy modell értékű munkás lakótelep teljes