Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Magyarság, Bizánc és Európa
tesz Georgiusról, a magyarok kalocsai érsekéről, 17 akinek neve görög főpapot is sejtethet. 1075-ben már Desiderius Kalocsa érseke. 18 A XII. század elején szintén latin nevűek a főpapok itt: Ugolinus 19 és Fulbertus, 20 majd 1111-ben Paulus, 21 aki akár latin, akár görög is lehet. A XIXII. század fordulóján író Hartvik tehát nyugodtan feltételezhette, hogy a kalocsai érsekség kezdettől fogva latin főpapok vezetése alatt állt, s ezt a nézetét tükrözte legendájának az a részlete, amely fantasztikus magyarázatot költött a második érsekség létezésének alátámasztására. 22 A kiszínezett történet azonban kánonjogilag nem támasztható alá. Egyetlen elfogadható magyarázata nézetem szerint csak az lehet, hogy egy kezdetben orthodox, a konstantinápolyi patriarchátus alá tartozó metropólia székébe idővel, esetenként, majd pedig latin érsekek kerültek, s így az egyháztartomány - az egyházszakadás lassú elmélyülésével - de facto kikerült a patriarcha ellenőrzése alól, s a XII. századra már latin érsekséggé vált, ami azonban nem zárta ki, hogy görög rítusú egyházközségei és papjai is lehessenek. Az első orthodox érsekek sorába tartozhatott Ióannész és Antóniosz, 23 de nem tudjuk, milyen sorrendben, és Georgiusról is feltételezhetjük, hogy görög volt, amennyiben az orosz analógia itt is alkalmazható, ugyanis kezdetben a kijevi metropolitai székben is görög főpapok ültek. Georgius görög orthodox voltának nem mond ellene az a tény, hogy 1050 októbere óta Lotharingiában együtt volt IX. Leó pápával, és részt vett vele 1051. január 11-én Szent István első vértanú besanconi templomának felszentelésén, mert a keleti és nyugati egyház ekkor még hivatalosan közösségben volt egymással, s azt is feltételezhetjük, hogy Georgius diplomáciai küldetést teljesített, amire nyelvtudása és kapcsolatai is érdemesítették. 24 Talán a kalocsai székhez kapcsolható a Hartvik-legendának az a megállapítása, hogy amikor Szent Imre „lelkét angyalok vitték fel az ég palotájába, ez még halála órájában egy szent életű görög püspöknek feltáratott". 25 (Mivel a Hartvik legendánál később íródott Szent Imre-legenda szerint ugyanezt látta Euszebiosz kaiszareiai érsek 26 - de nem az egyháztörténetíró! - , ezért az említett görög püspök nem lehet azonos vele.) Mély 17 Diplomata Hungáriáé 138-139. 18 Uo. 218. 19 Uo. 335. 20 Uo. 408. 21 Uo. 382. 22 HARTVIK, Cap. 8. és 9. in Árpád-kori legendák és intelmek (ford. KURCZ Á.), Budapest 1983, 41. 23 MORAVCSIK Gy., Az Árpád-kor magyar történet bizánci forrásai, Budapest, 1984. 253. 24 Diplomata Hungáriáé 138-139. 25 Árpád-kori legendák és intelmek, 47. 26 Uo. 65.
