Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Magyarság, Bizánc és Európa

a helyzetet, csak kedvező, mert csökkentek az ellentétes faktorok.) P. Herde nyomán összefoglalólag elmondhatjuk,

13 hogy egyházi téren tetemesen növelték a feszültséget a politikai konfrontációk. A különbségek oka elsősorban az eltérő nyelv volt, nem pedig a másféle rítus. A pápák szervezett módon nem latinizáltak. Az asszimiláció elsősorban ott jött létre, ahol a görög egyház aránya nagyon lecsökkent a túlnyomó latin többséggel szemben. „A latin és a görög keresztények együttélésének hétköznapjairól nem sokat tudunk, csak alkalmilag derítenek fényt e kapcsolatok homályába a források. Megtudhatjuk így, hogy ott került sor viszályokra, ahol szorosan egymás mellett, sőt gyakran ugyanabban a templomban gyakorolták a latin és a görög szertartást."

14 Ha így áll a helyzet egy olyan területen, ahol a pápák közvetlenül tudták vagy legalábbis megpróbálták érvényesíteni hatalmukat, s ahol a bizánci politikai befolyás is sokkal nagyobb volt, akkor Magyarországon ebből a szempontból sokkal kedvezőbb lehetett a kapcsolat a két egyház között, mert sem etnikai, sem nyelvi (mármint anyanyelvi) különbségek nem színezték, s a bizonyos fokú egymástól való elidegenedés még nem idézte előre a szakadás szomorú tényét. A két egyház, a két hierarchia tehát békésen megférhetett egymás mellett Magyarországon, még ha alkalmi súrlódásokra kerülhetett is sor. Viszont területileg feltétlenül el kellett különülniük egymástól, mivel mindkét egyház kánonjai szerint elképzelhetetlen volt, hogy ugyanazon a területen egyidejűleg két püspökség létezzen. (Ezt a gyakorlatot csak a IV. lateráni zsinat vezette be 1215-ben, a IV. keresztes hadjárat eredményei nyomán.) Több tényező együttes hatására történt, hogy egyegy püspöki székbe végül is görög vagy latin főpap került, ez azonban még nem döntötte el egy egyházmegye rítusbeli hovatartozandóságát,

15 sem azt, hogy a jövőben mindig ugyanolyan rítusú püspöke lesz-e. így elméletileg elképzelhető volt, hogy római jurisdictio alá görög, konstantinápolyi alá pedig latin klérus is tartozzék.

16 Görög eredetű-e a kalocsai érsekség? Felvetett kérdésünkre tehát hipotetikusan azt a választ adhatjuk, hogy Turkia metropóliája és a kalocsai érsekség valószínűleg kezdettől fogva azonosak. Első okleveles emlékünk 1050-ből való, amely említést 13 Das Papsttum und die griechische Kirche in Süditalien vom 11. bis zum 13. Jahrhundert, in Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters 26. (1970). 1-46. 14 Uo. 25. 15 Uo. 10. 16 Uo. 11.