Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Magyarság, Bizánc és Európa

ahol is az alapító leszögezi, hogy a monostor a metropolita alá tartozik, s az előbb felsoroltak értelmében valószínűtlenség lenne az esztergomi érsekre gondolni. Sokkal kézenfekvőbb N. Oikonomidesszel Turkia metropolitáj ára vonatkoztatni e kitételt.

10 Győrffy György 1018-ra datálja a veszprémvölgyi alapítólevelet.

11 Mivel II. Baszileiosz császár 1020 májusában kelt privilégiumában rendezte az ochridai érsekség alá tartozó püspökségek sorsát, s ezek között nem szerepel Turkia metropolitája,

12 nyilvánvaló, hogy a metropóliát a magyar királyság területén kell keresnünk. Ha figyelembe vesszük, hogy az orosz egyháznak fél évszázadra volt szüksége (988-1039), hogy metropóliává érjen, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a folyamat nálunk sem volt sokkal lassabb, hiszen a 953-ban felszentelt Hierotheosz missziós püspöktói a legkésőbbi lehetséges időpontig, 1018-ig hat és fél évtized telt el. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a görög egyház terjeszkedése és megszilárdulása nem járt feltétlenül akkora nehézségekkel, mint ahogy azt eddig hitték. Görög és latin egyház együttélése A korábbiakban felvetett problémára visszatérve ezek után felmerül a kérdés: vajon amikor a szentistváni két érsekségről hallunk, valójában nem az esztergomi archiepiscopatusról és a turkiai metropóliáról van-e szó. Ebből pedig logikusan levonható lenne az a következtetés, hogy Turkia metropóliája az őse a kalocsai érsekségnek vagy azonos vele. A kérdés alaposabb vizsgálatához mindenféleképp tisztáznunk kellene: egyáltalán fel lehet-e így vetni ezt a kérdést? Egyháztörténelem szemléletünk ugyanis sok olyan előítélettel rendelkezik, amelyik csak negatív választ tenne lehetővé. Ezért meg kell vizsgálnunk, hogy az adott korszakban, elsősorban a XI. század első felében milyen volt a görög és a latin egyház viszonya. Magyarországi nyomai ennek nincsenek, ezért megint csak analógiához kell folyamodnunk: egy olyan területhez, ahol vegyesen éltek együtt a két egyház hívei - Dél-Itáliához. (Igaz, hogy az analógia több lényeges ponton nem alkalmazható, mivel DélItáliában az egyes egyházak erősen kötődtek egy adott etnikumhoz, pl. a göröghöz vagy a normannhoz, ez azonban, a mi esetünkre alkalmazva 10 OIKONOMIDES, N., A propos des relations ecclésiastiques entre Byzance et la Hongrie au Xie siècle: le métropolite de Turquie, in Revue des Etudes Sud-Est Européennes 9. (1971), 527. 11 Diplomata Hungáriáé Antiquissima, Budapest 1992,

1, 81-85. 12 Uo. 429-430.