Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Dudás József: A vasúti közlekedés kialakulása, fejlődése, Északkelet-Magyarország területén

A Pest-Miskolc közötti közvetlen vasútvonal először Széchenyi javaslatában született meg, majd 1838-ban Miskolc város kereskedelmének vezetői kezdtek foglalkozni a Pesttől Debrecenig, Miskolcon át vezető vonal szükségességével. Bognár József közgazdász 1838-ban a Tudománytár III. kötetében közzétett, a vasútról írt tanulmányában javasolta a Pest-Eger-Miskolc-Kassa vonal építését, aminek tervét az 1843. évi országgyűlési bizottsági jelentés is megerősített. Gróf Széchenyi István 1845-ben — mint a Helytartótanács Közlekedési Osztályának vezetője- megbízást kapott az Országgyűléstől, hogy az angol tapasztalatok figyelembe vételével készítse elő a Közlekedési Törvényt. 1846-ban Szemere Bertalan is harcol azért, hogy Miskolc vasúthoz jusson. A Magyar Központi Vasúttársaság azonban ebben az időben nem ismerte fel a várható üzleti lehetőségeket és így a PestSzolnoki vasutat építették meg, amelyet 1847. szeptember 1-én nyitottak meg. Végre 1848-ban a XXX. törvénycikk már meghatározta a Pesttől sugárirányban vezetendő hat vasúti fővonalat is, amelyek között ott szerepelt a Pest-Miskolc-Galíciai is. A szabadságharc bukásával együtt a vasútépítés reményei is elvesztek, így a közvetlen Pest-Miskolc közötti vasútvonal megépítése is több mint két évtized késedelmet szenvedett. 1854-ben a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara tett javaslatot egy közvetlen Kassa-Miskolc-Pest vasútvonal megépítésére, de ez csak javaslat maradt. A múlt század közepén Magyarország nyersvas-termelésének mintegy fele származott a Gömörben működő 40 nagyolvasztóból. A gömöri vasasok az 1850-es években már szorgalmazták a Sajó-völgyben vasút építését. Miskolc városa pedig kezdeményezte, hogy a gömöri iparvidéket érintő vasútvonalat ne Fülekről, hanem Miskolcról kezdjék el építeni. Mindezek ellenére a vasútépítésre még jó ideig várni kellett. Időközben a Tiszavidéki Vasúttársaság Szolnok-Nyíregyháza irányából építette tovább a vasutat. 1859. május 24-én befutott Szerencs felől az első menetrend szerinti szerelvény Miskolcra. A Tiszavidéki Vasúttársaság a Szolnoki Főműhely után Miskolcon rendezte be második Főműhelyét. 1860-ban Ózdon és Resicán kezdték meg a síngyártást, A vasgyártás fejlesztését azonban akadályozta, hogy a nyersanyagok és a késztermékek szállítása csak szekéren történt. A közúti fuvarbérek magasak voltak, a szállítás akadozott. Mindezen nehézségek ellenére még ebben az évben átadták a forgalomnak a Felsőzsolca-Hidasnémeti(Kassa) vonalat. Egyre jobban érződött a hiánya a közvetlen Pest-Miskolc közötti összeköttetésnek. Miután 1868-ban megépült a Miskolc - Diósgyőr vas-