Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Szegöfy Anna: A városi közlekedés évszázados története

nökök kötelező egyetemi végzettségét a már említett első közigazgatási törvény mondta ki, így javadalmazásuk is igen magas volt, a mérnök kapta a polgármester után a legmagasabb fizetést. Az állandó munkabér mellett az építési illeték után is kaptak százalékot, ezen kívül lakbér hozzájárulást és természetesen a hivatalos utak költségét is megtérítette a pénztár. A századfordulón ez a javadalmazás megfelelő megélhetést biztosított, bizonyíték erre Adler Károly hírneves mérnökünk, akinek 1884-ben emeletes háza épült a Kazinczy utcán. A gazdasági élet gondjai a két háború alatt és a két háború között a közalkalmazottak életkörülményeit megrontották, az inflációk idején ez a tisztviselő réteg súlyos válságba került. Ennek ellenére a közszolgálat vonzó pálya maradt, ennek egyik oka, hogy elbocsátásokra a legritkább esetben került sor, a másik ok a nyugdíjjogosultság. A mérnöki hivatal személyzetének magatartását jogait és kötelességeit szabályozó rendeletből csak néhány jellemző adatot ismertetnék:

23 A hivatalos órák száma naponta 6 volt, hétköznap 8-tól 12-ig és 2től 4-ig, vasárnap pedig 9-től 11-ig. A nyári időszakban csak 8-2-ig tartott a hivatalos idő, délután mindössze egy alkalmazott tartott ügyeletet. Különleges esetekben, mint például a tűzvész, árvíz, a polgármester elrendelhette a munkaidő kibővítését akár egész éjszakára is. Évente a tisztviselőknek 6 heti a segédszemélyzetnek 3 heti fizetett szabadság járt, betegség esetén a tisztiorvos javaslatára a szabadságot 1 évre is meghosszabbíthatták Mindezekért cserébe „A városi tisztviselő fellebbvalóinak tisztelettel és a szolgálatban engedelmességgel tartozik...A tisztviselők és az öszszes többi alkalmazottak a felek irányában előzékeny bánásmódra vannak kötelezve. " A mérnöki hivatalról lévén szó a jó magaviselet mellett bizonyos szakmai követelmények teljesítésére is kötelezték az alkalmazottakat. A források beszámolnak többek között, arról, hogy ki felel meg az útmesteri vizsga alapkövetelményeinek, ebből emelnék ki kettőt: „az elemi szám és mértanból annyi ismerettel bír, hogy a négy műveletet tört és tizedes számokkal szabatosan végrehajtani, az egyszerű sokszögek területét s a hasábok és gúlák köbtartalmát kiszámítani képes;...a kavicsolt utak fenntartásánál előforduló munkák, nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok főbb tulajdonait, a mészhabarcs és beton készítési módját, továbbá a fa és falkötések főbb szabályait ismeri, s hogy a fedőanyag minőségének, beágyazási módjának s az útpálya rendszeres fenntartási módjának ismereteivel bír."

24 23 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920. 6.1909. 24 Borsodvármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye I. Miskolc, 1896.