Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Szegöfy Anna: A városi közlekedés évszázados története

Végezetül néhány gondolatot a közlekedés szabályairól. Magyarországon az elsó' országosan egységes szabályozás 1863ban kelt. A rendelet szövegéből kitetszik, hogy elsődleges célja az országutak zavartalan forgalmának biztosítása volt. A paragrafusok jó része az utak eltorlaszolását tilalmazza és a közlekedéshez szükséges tisztaságát védelmezi. Az utak megóvását szolgálta például, hogy meghatározták a közlekedő szekerek keréktalpainak szélességét, 6 hüvelykben. Vagy az, hogy tilos volt a kerekekre fékezéshez használatos láncot, vagy egyéb olyan készüléket szerelni, amelyek felszaggatták volna az útpályát. Vannak e mellett már a közlekedés rendjére vonatkozó szabályok is, ilyen az útpályákon való várakozás tilalma. A várakozás fogalmába beleértették az állatok etetését és a rakodást is. A közlekedés biztonsága érdekében elsőként az előzést, vagy ahogy a szabályok akkor fogalmazták a kitérést egységesítették. Az előrehajtás, azaz az előzés jobbra történt, kitérni balra kellett , hidakon az előzés teljesen tiltott volt. A központi rendelkezés mellett hamarosan megjelentek a helyi, részletesebb közlekedési szabályok: a villamos, az autóbusz, a taxi közlekedés szabályairól már esett szó. Miskolc első összefoglaló közlekedési szabályzata a rendőri szabályrendelet részeként 1873. december elsején készült el, „Kocsizási és lovaglási szabvány" néven.

25 A 12 szakaszból álló szabályzat lényege: „Hajtani a város belsejében csak mérsékelt ügetésben szabad. Lovaglók és kocsisok kötelesek az útjokban álló gyaloglókat hangos kiáltás által figyelmeztetni .Tilos az ostorrali csattogtatás .Kocsival a járdára hajtani, avagy azon megállni tilos; nem szabad továbbá a járdán sem targoncával, sem kézi kocsival járni, valamint lovagolni sem. Ezen szabályok áthágói 1-30 ft-ig terjedhető pénzbírsággal, vagy pedig 1-5 napig terjedhető letartóztatással büntettetnek." A szabályzatot az évek során igen sokszor módosították, természetesen egyre bővülő tartalommal. A módosítások történetéből most csak egy esetről szeretnék beszélni., egy olyan paragrafusról, amelynek értelmében a Nagy-Hunyad, Széchenyi és Király utcákban tilos a teherforgalom. A rendelkezés először az 1897. évi villamos közlekedési szabályzatban jelenik meg, de története csak 1984-ben a sétáló utca megnyitásával fejeződik be. A nevezetes paragrafus értelmében a fő utcáról kitiltott átmenő teherforgalmat a párhuzamos utcákra terelték, anélkül, hogy a párhuzamos utcák megfelelő kiépítése megtörtént volna. Ez a megoldás érthetően kiváltotta a fuvarozók ellenállását, amit a közlekedés szabályait ellenőrző rendőrség úgy szerelt le, hogy nem szorgal-