Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Szegöfy Anna: A városi közlekedés évszázados története

A vezetés hiánya mellett be kell azonban látnunk, hogy a hivatal szervezete sincs kellőleg kiépítve s a rendelkezésre álló munkaerő elégtelen. Az összes szervezeti kérdések között a legsürgősebbnek tartom a mérnöki hivatal megszervezését. E hivatal irányítására nagy áldozatok árán elsőrendű, világlátott, tapasztalt vezetőt kell keresnünk, ki a helyi lehetőségeket szakértő szemmel meglássa s létesítve mindenre nyomja rá a szépérzék, a jó ízlés, a céltudatosság bélyegét, hogy amit alkot a város, amiért áldoz, értékes legyen, nemcsak a helyi szükség, de a haladás szélesebb szemszögéből nézve is."

22 A mérnöki hivatal működésének legnagyobb hibája a tervszerütlenség volt, amely évtizedekre rányomta bélyegét az egész város arculatára. A hivatalnak már 1889-ben el kellett volna készítenie a város távlati rendezési tervét, ez a munka azonban olyan felméréseket igényelt, hogy csak 1895-re készült el. Elkészülte és jóváhagyása után úgy tűnik el is felejtették, a város rohamosan növekedett lélekszámban és területben, minden tervszerűség nélkül. Lakóterületek népesültek be, ahol az ott lakók öntevékenyen nyitották az utcákat, sokszor a minimális közlekedési igények figyelembe vétele nélkül, és a hatóságok munkája mindössze az utcák utólagos elevezésére és a házak számozására szorítkozott. 1937-ben törvény mondta ki a lakott helyek városfejlesztési tervének elkészítését, ebben a tervben kellett meghatározni a város fejlődésének haladási irányát, ki kellett jelölni a fő és mellékutakat, a beépíthető területeket, a zöldövezeteket. Az elkészítés határideje 6 év volt, ennek ellenére a minisztérium már korábban is kért beszámolót a munkák állásáról. Egy ilyen jelentés maradt ránk 1941-ból, amelyben a polgármester részletesen beszámol arról, hogy a munkát miért nem tudták elvégezni. A közlekedés és a hozzá kapcsolódó városrendezés irányításának, a munka szervezésének volt még egy alapvető problémája. Miskolc a századforduló után igen gyors ütemű fejlődésnek indult, a fejlődés egyik velejárója a magán és városi építkezések növekedése volt. A városi apparátus építésrendészeti munkája és a középítkezések szervezése körüli munka megkövetelte, hogy a mérnöki hivatal vezetője és az apparátus jó része is építész legyen. Az arányeltolódásnak a városrendezés és közlekedés tervezés látta kárát, a tervezés épület centrikus lett, a közlekedés szempontjai nem kaptak megfelelő hangsúlyt. A mérnöki hivatal szakmai munkája mellett tanulságos megismerkednünk az ott dolgozó hivatalnokok kötelezettségeivel is. A mér22 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII.6. Polgármesteri előterjesztés, 1917.május 31.