Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Szegöfy Anna: A városi közlekedés évszázados története

háztartások világításához is szolgáltatott áramot. A lehetőségeiben határtalan üzlet működtetésére 1897.december 30-án megalakult a Miskolci Villamossági Részvénytársaság.

5 A villamos történetének nevezetes dátuma 1897. július 11., ekkor indult meg a forgalom a fővonalon 12 perces járatokkal, a szárnyvonalon pedig a szükségleteknek megfelelően. A szükségletek pedig igazolták a várakozást. Az utasforgalom az első napi 7615-ről 1901-re 558905 fő utasra nő. A növekedés a részvénytársaság pénzügyeire is jó hatással volt, így 1909-ben megkezdhették a hejőcsabai szárnyvonal kiépítését. Az üzem nagyságára jellemző, hogy ez a cég szolgáltatta az áramot a diósgyőri villamoshoz és egyben ellátta az üzletkezelését is. A monopolisztikus helyzetből következően a város és a részvénytársaság viszonya nem volt felhőtlen, a város szerződésben kikötött részesedése és a díjszabás volt az állandó vita tárgya. Az 1897-ben megkötött alapszerződést követően 1912-ben, 1931-ben és 1941-ben módosították a koncessziós szerződést, a városra nézve egyre hátrányosabb feltételekkel.

6 A Miskolci Villamossági Részvénytársaság 1931-ben beolvadt a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára trösztbe, így a tröszt megszerezte a részvénytársaság minden tulajdonát és jogbiztosító szerződését. A tröszt által kikényszerített 1941. évi szerződés már kizárólagos jogot adott az áramszolgáltatásra és a közúti vasút létesítésére, üzemeltetésére az alapszerződés lejártát követő újabb 20 évre, azaz 1977.december 31-ig. A kortársak által is sokat vitatott koncesszióval kapcsolatban két adatot szeretnék megemlíteni: az 1931. évi szerződés-módosítás megszületésekor a részvénytársaság 3,5 millió pengő kölcsönt folyósított, 1941-ben pedig több mint 2,5 millió pengőt írtak jóvá a város kölcsöntartozási számláján. A koncesszió meghosszabbításának áruba bocsátása mellett volt még egy lényeges pontja a szerződésnek, nevezetesen, hogy a részvénytársaság vállalta, hogy 10 évre visszamenőleg felülvizsgálják a városi részesedés kiszámítását és a keletkező különbözetet a tröszt kifizeti. A város azt remélte, hogy az újra számolás eredményeként a tröszttel szemben ekkor már fennálló 4,3 milliós adóságot törölni lehet. A számítás nem vált be, így a város és a tröszt perre ment, amely pernek az 1947. évi államosítás vetett véget. A részvénytársaság és a város viszonyának vizsgálatánál akaratlanul is felmerül a gyanú, és felmerült már a kortársakban is, a vezetők engedékenységének indokairól. Anélkül, hogy felmenteném az illetékeseket a korrupció vádja alól, szeretném felhívni a figyelmet egy nem 5 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1902/a. 144/1897. 6 B.-A.-Z. m. Lt. XXI.503/a. 1268/1947.