Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Szegöfy Anna: A városi közlekedés évszázados története

A vámbérlők és a város korántsem felhőtlen kapcsolatának egyik oka az volt, hogy a vámfizetés alól mentességet lehetett szerezni, s a mentesítések száma egyre gyarapodott. Igen érzékeny veszteséget jelentett a vámbérlőknek, hogy a kereskedelmi minisztérium rendeleti úton a diósgyőri vasgyárnak teljes mentességet adott, valamint az, hogy vámmentes volt a villamos. A vámszedés történetének egyik epizódját szeretném ismertetni, melynek szenvedő alanya Feuerstein Márkus terménykereskedő, az eset dátuma 1886.

4 A nevezetes kereskedő Miskolcon lakott, mint ilyen vámmentességet élvezett, terményraktára azonban a Vay utca 3. szám alatt volt, a vámsorompón túl 40 lépéssel. A kereskedő, így valahányszor dolgozni indult lefizette a vámot, visszafelé ismét, de fizetett akkor is, amikor szekerei a miskolci piacra indultak a raktárból. Ez a helyzet érthetően zavarta a kereskedőt, ügyvédet fogadott és kérvényezni kezdett. Kérvényei megjárták a várost, az megye alispánját, végül a miniszterhez kerültek, aki a döntést nem vállalta magára, de utasítása nyomán az alispán engedélyezte a vámmentességet. A mentességek és a bérlők problémái ellenére az útépítések előrehaladásában jelentékeny része volt a vámbevételnek. Az 1925.évi statisztika szerint a város 13869 m hosszú kiépített útszakaszából 9261 m fenntartását fedezték a vámbevételből. Ebben az évben a vámos területen mindössze 237 méter kiépítetlen út volt. A vámsorompón kívül eső területek statisztikája nem volt ennyire kielégítő. Az úthálózat kiépítettségén sokat javított, hogy 1926-1928 között a város állami támogatással az amerikai Speyer-kölcsönből épített utakat, s ezek jó része a vámsorompón kívüli területeken haladt át. A villamos A miskolci villamos története 1889-ben kezdődött. A gondolat Csáthy Szabó István képviselőtestületi tagtól származik és neki köszönhető a megvalósulás is. A közlekedési minisztérium az első vonalengedélyt 1896 februárjában adta ki egy fővonalra, és egy szárnyvonalra. A fővonal a Tiszai pályaudvar — Gömöri pályaudvar - Búza tér — Széchenyi utca — Veres templom útvonal, ebből ágazott ki a Búza téren a szárnyvonal a Szeles - Kazinczy - Szemere utcán át a Népkertig. A vonalengedély mellett a villamos közlekedéshez villanyáram is szükséges, ezt a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára nevű budapesti cég szolgáltatta. A villamos működéséhez szükséges mennyiség mellett a cég telepeinek kihasználása érdekében a közvilágításhoz és a magán