Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Szegöfy Anna: A városi közlekedés évszázados története

kockakővel vannak kirakva, amelyre lerakott síneken vígan csilingelve robog a villamos vasútnak székesfővárosi alak és mintára berendezett kocsija. Általában a kereskedelmi élet elevenségét mutatja a város főközlekedési vonala, a Zsolcai kapu, Király utca, és Széchenyi utca. Az első telve kocsmák, szállók és vendéglők, szatócs boltokkal, mellette van a Búzatér, a terménypiac. A Király és Széchenyi utcában bolt bolt mellett nem és nagyság szerint. Nagykereskedés mellett kis szatócs, vaskereskedő mellett divatárú üzlet. Mindez utcákon földszintes utcai lakás alig van s elevenségük a fővárosra emlékeztet, valóságos Kerepesi út, vagy akár Király utca. "

2 Az úthálózat kiépülésének vázlatos történetéhez tartozik a „miből" kérdéskör is. A város területén voltak állami és megyei utak ezek építéséről és fenntartásáról az állam illetve a megye gondoskodott, a belső utak jó része azonban ún. községi út volt, amelyekről a város pénztárának kellett gondoskodni. Az építési költségek fedezésének egységesítéséről az első közúti jogszabály; az 1890.évi I.tc. intézkedett. A törvény osztályozta a közutakat és törvénybe foglalta az utakért felelős fenntartók kötelességét és jogait, létrehozta a megyék és városok egységes útalapját. Az útalap egy részét az útadó jelentette, ez az állami egyenes adó 10 %-a volt, másik része az állami adót nem fizető lakosság ingyenes közmunkája, a legnagyobb összeget azonban az utakon, hidakon, kompokon és réveken szedett vámok jelentették. A vámszedés ősi királyi felségjog volt, amely magába foglalta az utak, hidak, kompok, révek mellett a vásárokon szedett helypénzt is. Az árutermelés fellendülésével megszaporodó vámjogokból már részesedtek a városok és a kiváltságos községek is. Miskolc piaci vámjáról 1360-ból származik az első adat. A továbbélő vámjogot szabályozta az említett törvény, ennek alapján kapott Miskolc 1873-ban kövezetvám szedésre engedélyt.

3 Az engedély tartama a város belterülete, amelyet vámsorompók zártak el, összesen 7: a szentpéteri, a csabai, a zsolcai, a diósgyőri kapuk mellett, a Gordon végén, a bábonyi úton és a Nagy Hunyad utcában. A sorompók száma az évek során szaporodott, áthelyeződött, és természetszerűleg emelkedett a kövezetvám összege is. A város a vámszedés jogát vámbérlőknek adta ki, akik egy összegben előre kifizették a várható bevétel alapján kiszámított bérletet. A bérlet nem mindig bizonyult jó üzletnek, így a vállalkozók személye gyakran változott. Állandó bérlőnek számított a MAV, amely a vasúton szállított árú után a szállítási díjakkal együtt szedte be a vámot. 2 Magyarország és a külföld. I. évf. 8-9.sz. Bp.1897.nov. 3 B.-A.-Z. M. Lt. / Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár/ IV.1905/c. 1340/1873.