Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Ecsy Zoltán: Miskolc város gyógyszerésze te az államosítás után

gottak kiszabadítását követelve, aminek végső eredménye lett a tömegre lőtt sortűz, s az attrocitások. A Gyógyszertári Központban megalakult Forradalmi Munkástanács a laikus igazgatót nem váltotta le, ami - rossz modora ellenére - a sok esetben tanúsított tárgyilagos magatartása következményének és a gyógyszerészek lojalitásának volt tulajdonítható. A kar inkább a személyzeti előadó ellen fordult, aki nyílt gyógyszerészellenes magatartásával ezt kiérdemelte. (Még az igazgatót is bizonyos mértékben „terrorizálta". Az események hatására bizonyára kemény, idegölő munka lehetett számára a maga készítette káderanyag reggeltől estig tartó megsemmisítése, WC-n lehúzása. A megmaradt anyagból olvashattuk a rosszindulatú, primitív jellemzéseit. (Pl. „Biztos reakciós, mert még télikabátja is van.") A sortűz utáni ijedelmében önként távozott, és soha többet nem tért vissza. A forradalom után Kövér igazgató nyugdíjazását kérte s az igazgatói széket először foglalta el szakigazgató dr. Putnoky István személyében. Ez az áttörés állandósult és a továbbiakban csak gyógyszerész képzettségű igazgatók vezetése alatt működött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyógyszertári Központ. Munkásságukra emlékeztessen ez a kronológiai felsorolás: Flögl Antal (1959-1966), Vitsek János (19661973), dr. Nádler Viktor (1973-1984), Pesti Vince (1984-1993) és Révész János (1994) a Libra Rt.-vé átalakult központ jelenlegi elnök vezérigazgatója. A szakigazgatók működése alatt fokozatosan fejlődött a gyógyszertárak műszaki állapota. A hatvanas években indult meg a patikák belső berendezésének korszerűsítése. Előtérbe került a gyógyszerkiadó rész elválasztása a-gyógyszerkészítő résztől, ami többnyire „L" alakú táraasztalok kiképzésével történt. Ezzel párhuzamosan kezdődött az ülő munkahelyek kialakítása, az új magyar gyógyszerkönyv által előírt gyógyszerkészítési szabályoknak eleget tevő, az ún. aszeptikus munkához szükséges manipulátorokkal sorban felszerelték a patikákat. A munka hatékonyabbá és kényelmesebbé tétele érdekében számos korszerű munkaeszközzel, elektromos gyorsmérleggel is gazdagodtak a gyógyszertárak. 1959-ben a közigazgatási feladatok előmozdítására és a vállalati intézkedésekkel összehangolásra a megyei tanács egészségügyi osztályán létesült megyei főgyógyszerészi státus, melynek betöltésére dr. Nádler Viktor kapott megbízást. A status jogfolytonosságot 1991 szeptemberétől az ÁNTSZ (1991. évi XI. törvény) keretében létrejött megyei tiszti gyógyszerészi hivatal látja el, de emellett az Országos Gyógyszerészeti Intézet szakmapolitikai intézkedéseinek megyei megvalósítása