Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Ecsy Zoltán: Miskolc város gyógyszerésze te az államosítás után

is feladatkörébe tartozik. A tiszti főgyógyszerészi munka ellátására dr. Borsányi Gábornét nevezték ki. A gyógyszertár hálózat bővítését is magukkal hozták a hatvanashetvenes évek, annak ellenére, hogy az akkori gazdasági szabályzók csak a felújításokat és nem a beruházásokat támogatták, ezek a korszerű gyógyszertárak részben típustervek, részben egyéni tervek alapján létesültek. Elsőként készült el Miskolcon a „Béke" patika, majd egymást követte a Kilián lakótelepi, a diósgyőri városközponti, a Szentpéteri kapui „Marie-Curie", a két avasi lakótelepi, a miskolctapolcai, a Győri kapui „Tokaj", valamint a belvárosban az éjjel-nappal szolgálatot tartó ún. „Pátria" gyógyszertár. A vidéki településeken is sor került a hálózat fejlesztésére, számos gyógyszertár kapott új telephelyet és ezekben az új épületekben korszerű új berendezést. Az új patikák létesítésében általában a nagy alapterület irányzata érvényesült, a falusi patikáknál pedig — több mint 30 esetben - a szolgálati lakással együttes kialakítás. A fejlesztés eredményét összegezve elmondhatjuk, hogy a központ az államosított 92 gyógyszertárat 13-mal gyarapítva, ma 105 állami patikát üzemeltet, melyek közül több mint 30 új épületben működik, a számtalan azóta létesült fiókgyógyszertár mellett. Jóllehet nem a Gyógyszertári Központ szervezeti kötelékéhez tartoznak, mégis szólni kell az intézeti gyógyszertárakról is, melyek közül némelyek már az ötvenes években is működtek, majd a hatvanas években fokozatosan létesültek és fejlődtek. Erre az időszakra esik ugyanis az elektrolit terápia erőteljes fejlődése és ez magával hozta az infúziós injekciós laboratóriumok kialakítását. A korábban nem kielégítő elhelyezésű kórházi patikák megfelelő körülmények közé helyezése is fontos szervezési munkát igényelt s ma legtöbbjük az igényeknek megfelelő helyen és körülmények közt működhet. A gyakorlati élet fejlődése nem mehetett volna végbe, ha nem járt volna együtt a tudomány fejlődésével. Ezért röviden ki kell térni a tudományos élettel kapcsolatos eseményekre is. Mindenekelőtt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság újjáalakulására 1965-ben, melynek jogelődjét 1949-ben - sok más egyesülettel együtt - feloszlatták. A társaság Borsod megyei szervezete újult erővel, széles körű öszszefogással vállalta a tudomány ápolását, szakkiadványok terjesztését. Havonta rendezett előadó üléseket s vállalta a különböző szakterületek - mint gyógyszertechnológia, analitika, gyógyszerügyi szervezés - több napos országos konferenciáinak megrendezését. 1971-ben a Rozsnyay Mátyás előadói emlékverseny házigazdája is szervezetünk volt. Ezek a rendezvények a szakma jelentős társadalmi